Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Megtévesztő az erkölcstan elnevezés. A vallásos szülők szerint ez valami világi huncutság, a nem vallásosok szerint egy Hoffman Rózsa-féle ideologikus, katolikus jellegű tantárgy. Interjú.
„Mennyire lesz ideologikus a tantárgy?
Bizony, eléggé megtévesztő az erkölcstan elnevezés. A vallásos szülők úgy gondolják, hogy ez valami világi huncutság, a nem vallásosok pedig azt hiszik, hogy ez egy Hoffman Rózsa-féle ideologikus, katolikus jellegű tantárgy. A pedagógusok nagy része, de még a Klebersberg Intézményfenntartó Központ munkatársai is csak elég homályos elképzelésekkel rendelkeznek arról, hogy mi is lesz ez az egész. Többnyire pusztán erkölcsi nevelésnek gondolták.
Ezzel szemben szerencsére sikerült a szakmai érdekeket érvényesíteni. Lányi András az utolsó percekben harcolta ki, hogy minket, a tantárgy eredeti megalkotóit is bevonjanak a kerettanterv kialakításába. A tantárgy tartalmában a korábban kidolgozott, erősen multidiszciplináris tartalom továbbra is megjelenik. Egyaránt van benne etika, embertan, lélektan, ökológia, társadalomismeret és vallásismeret. Név és tartalom tehát nincsenek összhangban egymással, ez nem csak vegytiszta erkölcstan.
Miért, mi az a »vegytiszta erkölcstan« és mi vele a baj?
Önmagában az erkölcstan nagyon könnyen átcsaphat moralizálásba. Ha csak erkölcsről beszélünk, abból könnyen lehet erkölcsprédikáció, ha csak önismeretet tanítunk, abból pszichologizálás, ahol nem esik arról szó, hogy mikor cselekszik az ember jól vagy rosszul. Ezeket a csapdákat úgy lehet kikerülni, hogy egy komplex tantárgyat csinálunk. Ezért az általunk kifejlesztett tantárgy, aminek az eredeti neve embertan volt, a leíró embertudományokat és a normatív, moráltudományi szemléletet integrálja. Megjegyzem, ez egy igazi hungarikum, pontos mása sehol sincs a világon.
Milyen erkölcsi elvekre tanítanak az erkölcstan órán? Számon kérheti az adott pedagógus a saját meggyőződését?
Ha ez egy tisztán világi erkölcstan lenne, ott valóban nagyobb szerepet játszana az adott tanár személyes erkölcsi felfogása, világképe, akár még politikai nézetei is. Ehelyett mi mindig olyan beszélgetésekből indulunk ki, amelyek arról szólnak, hogy hogyan működik az ember, a társadalom, ezek alapján jöhetnek létre erkölcsi reflexiók. Maguk a tanulók tudnak viszonylag hamar erkölcsi megállapításokat tenni, akár az ember egyediségének értékével, méltóságával kapcsolatban.
Nagyon fontos, hogy a mi erkölcstanunkban olyan konszenzusetika szerepel, amely különböző világnézetű emberek, szülők, pedagógusok számára, ha nem is pont egyformán megjelenítve, de egyaránt elfogadható.
Mit mondhat a tanár konszenzusetikai alapon olyan megosztó kérdésekről, mint az abortusz vagy az eutanázia?
Az abortuszról még az egyházakon belül sincs teljesen letisztult vélemény, hogy az mennyiben és milyen értelemben bűn. Ilyen kérdéseknél annyit tehet a pedagógus, hogy megismerteti tanítványait a különféle felfogásokkal, ezeket átbeszélgetik, megvitatják, dramatizálják,és ezzel fejlesztik a tanulók mérlegelési és döntési képességeit. Ez főleg a felsőbb évfolyamokon mehet ilyen irányba, alsó tagozaton inkább a bizonyosságokról kell, hogy szó essék.
Vannak fix pontok, mint az élet tisztelete vagy az emberi méltóság kérdése. De ilyen lehet a kanti etika alapelve, hogy ne használd a másik embert eszközül, vagy a szókratészi »inkább szenvedd el a rosszat, minthogy másoknak okozd« javaslata is. A legfontosabb értékek elég sok kultúrában megjelennek, ha különböző megfogalmazásokban is. A világvallások alaptörvényei, például a keresztény tízparancsolat, de a világi tízparancsolatok, mint az Emberi Jogok Nyilatkozata is, meglehetősen hasonló dolgokat mondanak.”