Temetni bolondulásig

„A kormány azért találta ki nekünk a szociális temetést, mert tudja, hogy drága a koporsó, sokba kerül a szertartás. De nekünk semmi sem jó, még a nemzeti dohányboltok minden gyanún felül álló pályázatának sem tudunk felhőtlenül örülni, viccet csinálunk abból is.

Nem kellene itt megállni, a temetésnél, az életnek vannak más vetületei is, nem csak a halál. Például az egészségügy, ami sokak szerint jelen állapotában a halál előszobája. Akiknek ez a véleményük, azok a hosszú várólistákkal szoktak előhozakodni, meg az orvos- és ápolóhiánnyal, szóval az egészségügyben is találhatók még tartalékok, még a mostaninál is ingyenesebbé lehetne tenni mindent. A kórházakban amúgy már most is többnyire szociális gyógyítás folyik, vécépapírt, meleg ételt a beteg hozzátartozói visznek, vannak helyek, ahol a kötszereket is ők szerzik be, csakúgy, mint az eldobható injekciós tűt, gyógyszereket, mert a kórháznak nincs pénze ilyen fényűzésre.

Már csupán egy paraszthajszál választ el bennünket attól, hogy az orvost is mi vigyük magunkkal, és persze minden mást, ami egy korszerű, a XXI. század színvonalához szokott beteg gyógyításához szükséges.”