„Bogdán az Index videónak adott nyilatkozatában mondott még egy nagyon fontos dolgot, ami viszont nekünk szól: a magyar társadalomnak tudomásul kell vennie, hogy él velünk egymillió cigány ember, és »nem fognak egy reggel eltűnni a Bermuda-háromszögben«. Triviális igazság, mégis mintha sok ember tudatalattijába még nem csorgott volna le. Miközben a radikáljobbos politika kínkeservesen vajúdva, de lassan azért csak kitermeli magából az érdemi megoldási javaslatokat cigány-ügyben (bentlakásos iskolarendszer, szociális kártya, családtámogatási rendszer átalakítása stb.) – addig a »tábor« jelentős része mintha még mindig nem értené igazán, mire is megy ki a játék. Görcsösen utasítjuk el magunktól a valóban nagyon ritka, de azért létező pozitív roma kezdeményezéseket, azt szajkózva, hogy »úgyis mind egyformák, javíthatatlanok«. Mert hétköznapi tapasztalataink sajnos egyszerűen ezt mutatják, ezzel találkozunk lépten-nyomon. Csakhogy közben nem vesszük észre, hogy, ha ez tényleg maradéktalanul, mindannyiukra igaz volna – akkor nem csak nekik, de nekünk se nagyon volna jövőnk.
Éppen a cigánykérdésről kíméletlen őszinteséggel beszélő politikai közösség érdeke volna, hogy felkarolja és támogassa azokat az embereket és kezdeményezéseket, amelyek a problémát valóban a gyökerénél igyekeznek megragadni. Bogdán Jánosé ilyen. Akármilyen múltja is van neki, személyesen – az ügy, amit képvisel olyannak látszik, ami mellé érdemes odaállni.
Mert igenis van cigánybűnözés, vannak cigánybűnözők – és igenis vannak tisztességes, jóra törekvő cigány emberek is. Ez a kettő, csak együtt lehet igazság. És az előbbieknek – akkor is leírom, ha a Hírlapnak ez félmillába került- nincs joguk rá, hogy köztünk éljenek. Az utóbbiakra meg szükségünk van. Becsüljük meg őket mi – mert a sajátjaik nagy része és a belőlük élő »jogvédők« nem fogják, az biztos...”