„A nanésok, magukat erkölcsi ideálként pozicionálva, kifejtik: »soha nem kérjük számon a bántalmazottakon, miért nem lépnek ki a bántalmazó kapcsolatból«. Stimmt, de Ertsey sem kérte számon, hölgyek. Csupán bátorította Terikét/Marikát, hogy ha lehet, ne botorkáljon vissza a pofonok völgyébe. Nem lenne baj, ha máskor olvasnátok, mielőtt írtok.
De a legjobb most jön: »Az áldozatok látszólag segítő szándékból történő fenyegetését mi szóbeli erőszaknak tartjuk, aki ilyet tesz, pontosan azt teszi, amit azok, akiket ő maga bántalmazónak tart.« Érted, Ertsey erőszakol, sőt: pontosan azt teszi, mint a komondoros asszonykínzó.
Jaj, lányok. Mint feminista pasi, hadd kérdezzem már meg: muszáj azt üzenni a világnak, hogy hülyék vagytok, de tökéletesen? Még elhiszi a világ, aztán nézhettek. És az nem tenne jót az ügynek sem, mármint a családi erőszak elleni küzdelemnek. Már ha az ügy még érdekel titeket egyáltalán.”