A pénzügyi szocializáció aspektusai – A zsebpénz

„Kutatások igazolják, hogy a korai gazdasági tapasztalatok kialakulásában a szülők zsebpénzről alkotott elképzelése fontos szerepet játszik, és ezen ideológiák alkalmazása a nevelési gyakorlatban szoros együttjárást mutat a gyerekek pénzköltési szokásaival (5). Ennek a kapcsolatnak a megléte rámutat arra, hogy a fiatalok zsebpénz használati szokása markáns elemét képezi a fogyasztói szocializációjának. A zsebpénz a gyermekek vásárlóerejének egyik forrása, ami segíti őket a fogyasztói magatartásminták elsajátításában. Ettől függetlenül a zsebpénz, mint az egyik pénzügyi szocializációt befolyásoló jelenség, szerepe vitatott. A zsebpénz egyrészről lehet a szülő és gyerek közötti bizalom megerősítője, így előidézve a hatékonyabb pénzügyi szocializációt (6).

De vannak más vélemények is, amelyek szerint a zsebpénz és a megtakarítás mértéke között nincs összefüggés, tehát nem idéz elő hatékonyabb pénzügyi magatartást, sőt a zsebpénz a gyerekek szemében a munka értékét csökkenti (7). A kutatások ellentmondása, a zsebpénz mellett és ellen szóló érvek összegzése alapján azt mondhatjuk, hogy nem maga a zsebpénz illetve anyagi támogatás számít, hanem a családi kontextus, amiben a gyerek a zsebpénzt vagy a támogatást kapja (8). A már említett páros, Paul Webley és Ellen Nyhus eredményei is alátámasztják ezt a nézetet, hiszen azt mondják, a megfelelő tapasztalat és támasz biztosítása a gyermekek számára fontosabb, mint maga a zsebpénz (9).

A gyermekek egyre nagyobb arányban kapnak zsebpénzt szüleiktől: míg az idősebbek (60 év fölöttiek) 19%-a kapott zsebpénzt gyermekkorában, addig a 16-30 évesek 67%-a kapott (10). Magyarországon a középiskolások legfontosabb pénzforrása a zsebpénz, az ajándékba kapott pénz, és a munkából származó pénz (11). Számszerű adat az Ipsos 2008-as felméréséből áll rendelkezésünkre, mely szerint a 8-14 évesek havonta átlagosan 3300 forintot kapnak. Hasonlóan a zsebpénzt kapók arányához, nőtt azoknak az aránya is, akik a házi munkáért pénzt kapnak, valamint azoké is, akik már serdülő korukban munkát vállalnak.”