A pénzügyi szocializáció aspektusai – A zsebpénz

2013. április 17. 12:16

Nem maga a zsebpénz illetve anyagi támogatás számít, hanem a családi kontextus, amiben a gyerek a zsebpénzt vagy a támogatást kapja.

2013. április 17. 12:16
Zsótér Boglárka
Pénzügyi Szemle Online

„Kutatások igazolják, hogy a korai gazdasági tapasztalatok kialakulásában a szülők zsebpénzről alkotott elképzelése fontos szerepet játszik, és ezen ideológiák alkalmazása a nevelési gyakorlatban szoros együttjárást mutat a gyerekek pénzköltési szokásaival (5). Ennek a kapcsolatnak a megléte rámutat arra, hogy a fiatalok zsebpénz használati szokása markáns elemét képezi a fogyasztói szocializációjának. A zsebpénz a gyermekek vásárlóerejének egyik forrása, ami segíti őket a fogyasztói magatartásminták elsajátításában. Ettől függetlenül a zsebpénz, mint az egyik pénzügyi szocializációt befolyásoló jelenség, szerepe vitatott. A zsebpénz egyrészről lehet a szülő és gyerek közötti bizalom megerősítője, így előidézve a hatékonyabb pénzügyi szocializációt (6).

De vannak más vélemények is, amelyek szerint a zsebpénz és a megtakarítás mértéke között nincs összefüggés, tehát nem idéz elő hatékonyabb pénzügyi magatartást, sőt a zsebpénz a gyerekek szemében a munka értékét csökkenti (7). A kutatások ellentmondása, a zsebpénz mellett és ellen szóló érvek összegzése alapján azt mondhatjuk, hogy nem maga a zsebpénz illetve anyagi támogatás számít, hanem a családi kontextus, amiben a gyerek a zsebpénzt vagy a támogatást kapja (8). A már említett páros, Paul Webley és Ellen Nyhus eredményei is alátámasztják ezt a nézetet, hiszen azt mondják, a megfelelő tapasztalat és támasz biztosítása a gyermekek számára fontosabb, mint maga a zsebpénz (9).

A gyermekek egyre nagyobb arányban kapnak zsebpénzt szüleiktől: míg az idősebbek (60 év fölöttiek) 19%-a kapott zsebpénzt gyermekkorában, addig a 16-30 évesek 67%-a kapott (10). Magyarországon a középiskolások legfontosabb pénzforrása a zsebpénz, az ajándékba kapott pénz, és a munkából származó pénz (11). Számszerű adat az Ipsos 2008-as felméréséből áll rendelkezésünkre, mely szerint a 8-14 évesek havonta átlagosan 3300 forintot kapnak. Hasonlóan a zsebpénzt kapók arányához, nőtt azoknak az aránya is, akik a házi munkáért pénzt kapnak, valamint azoké is, akik már serdülő korukban munkát vállalnak.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 54 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
narmer
2013. április 17. 17:02
Utoljára az "Ötletben" a KISZ KB gazadsgi hetilapjában volt vitaindító és vitafórum a zsebpénzről.Semmi nem új a nap alatt csak az újságíró.Igaz, hogy a vitaindító nem kezdődött olyan tudományosan, hogy kutatások bizonyítják,hanem azzal, hogy mennyit kap a gyerek hetente.
kjkj945
2013. április 17. 14:12
z sót ér ""míg az idősebbek (60 év fölöttiek) 19%-a kapott zsebpénzt gyermekkorában, addig a 16-30 évesek 67%-a kapott (10). "" a rosenfeld érában is kaptunk zsebpént, pedig 5-en voltunk (fiuk) testvérek. Abból mentünk moziba strandra. Nem tudom, hogy honnét szedted a statisztikádat?? Az ismeretségi körömben minden gyerek kapott zsebpénzt. Az igaz hogy nem sokat, de kapott. Amikor meg 63-ban dolgozni kezdtem a fizum 40%-át hazaadtam és a többiből ebédeltem ruházkodtam, szórakoztam. Természetesen beosztással.
bigyomail
2013. április 17. 12:49
Zsebpénz kell, hogy a gyerek rájöjjön, nincs ingyen semmi a boltban, ha meg akar valamit, akkor össze kell gyűjtenie a rávalót. Ehhez viszont nem "ingyen-pénzként" kell adni, hanem valamiért cserébe, hogy azt is érezze: meg kell dolgozni a pénzért. Különben a hatás a segélyhez és nem a fizetéshez való viszony erősítését szolgálja.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!