A nem hiába születettek - a helyes értelmezés (Börtön a kalauz megpofozásáért)

„Gondoljunk bele, hogy hányszor és hányszor megtörténik napjainkban, hogy agresszíven viselkedő »nagycsaládok« körbeállják az ellenőrt és nem vesznek jegyet. Mert őket senki sem meri bántani. Igen, tudom, hogy most mindenki a cigányokra gondol, nem alaptalanul. De ez a »jogvédők« fegyvere: te nem azért utálod őket, mert az igazságérzetedet nagyon, de nagyon bántja, hanem a bőrszínük miatt. A nagy büdös lófütyit. Ha ugyanezt megcsinálná egy kigyúrt, agresszív, skinheadcsoport, akkor őket is utálnánk. Mert jegyet kell venni, és fenyegetni meg főleg nem szabad. Tudom, hogy a liberalizmus már beleivódott a gyereknevelésbe is (bár nem emlékszem, de azért szívesen visszanézném Ranschburg Jenő Családi kör, nyolcvanas években futó TV-sorozatát, hátha ennek is köze van hozzá).

-Csináld ezt vagy azt!

-Nem, hagyjál békén.

-Szegény gyerek, hagyjuk, ne bántsuk, szeretem, nem bánthatom.

Na, ez a liberális gyereknevelés. Ez pedig csak egyszerű következetlenség. Ebből a gyerek csak egyet tanul meg: tök mindegy, mit mond a szülő.”