A PR-offenzíva

„Biztos vagyok benne, hogy nem vagyok egyedül. Magyarország Fidesz-kormánya átfogó PR-villámháborúban van, kétségbeesetten próbál rokonszenvet kelteni, miközben megszilárdul vele szemben a nemzetközi közvélemény. Mivel ez az egész kommunikáció többé kevésbé ugyanazokat a pontokat ismétli, és beteríti a címzettek postafiókjait, a lapok szerkesztőségi oldalait és a diplomáciai találkozókat Európa- és Észak-Amerika szerte, én most azzal fogok válaszolni a Fidesz PR-offenzívájára, hogy megmagyarázom, mit is mondanak valójában az ő kormányuk törvényei. A Fidesz tisztségviselői a magyar nyelv mögé bújnak, amely kicsi és nehéz (mégis szép) nyelv, ezért a kívülállók hátrányban vannak, amikor a »tényekről« szóló állításaikra válaszolnak.

Szerencsétlenségükre azonban én évekig éltem Magyarországon, dolgoztam a magyar bírósági rendszerben, évtizedekig tanulmányoztam a magyar jogot, és kiismerem magamat a magyar jogi nyelvezetben. Ez az oka annak, hogy elég komolyan vesznek ahhoz, hogy megtámadjanak. Amióta elkezdtem Magyarországról írni, a gyűlöletmailek hegyeit kaptam, megtámadtak nem egyetemi és egyetemi szintű bírálattal, és annyi életveszélyes fenyegetést kaptam, hogy biztonságiakra van szükségem, ha elmegyek Budapestre. De nem veszem ezt személyes sértésnek. Csak történetesen az útjában állok annak, amit a Fidesz akar. Könyörtelenek és hajthatatlanok – de nem buták. (...)

Gulyás és a Fidesz más szóvivői állandóan azt mondják, hogy a Fidesznek »demokratikus felhatalmazása« van. Tény, hogy a Fidesz megnyerte a 2010-ben tartott, szabad és tisztességes választásokat a pártlistákra adott szavazatok 52,7 százalékával. De a Fidesz ezt az érvet, hogy ugyanis felhatalmazása van, arra a hibás állításra használja fel – különösen, amikor kívülállókkal beszél –, hogy a párt a választási kampányban az alkotmány megváltoztatását ígérte, és szerintük ezt az ígéretet a választásokon jóváhagyták. Gulyás azt állítja a levelében, hogy »a választások előtt Orbán Viktor [miniszterelnök] többször elmondta televíziós adásokban, és különféle nyilvános fórumokon, hogy Magyarországnak új, tartós alkotmányra van szüksége«. Ez az állítás így akár még igaz is lehet, de egész biztosan félrevezető. A 2010-es választások előtt a magyar politikai színpadon töltött több mint 20 éve alatt Orbán valóban mondhatta különböző alkalmakkor, hogy egy új alkotmány jó gondolat lenne. A Fidesz természetesen részt vett az 1995–96-os alkotmányozási folyamatban, amelyben szakértő tanácsadóként vettem részt. De Orbán a 2010-es választási kampányban nem követelt új alkotmányt, mint azt Gulyás állítja.”