Lehet egy antiszemita egyszerre zsidómentő is?
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
Felfújt hecckampány antiszemita megmozdulásnak nevezni a tavaszköszöntő motorozást. Interjú.
„Tessék itt az alkalom, egy országos terjesztésű hetilap és egy online portál. Közölheti, amit szeretne, hallgatjuk.
Nem igaz az a feltevés, hogy antiszemita megmozdulás lett volna, soha eszünkbe sem jutott ilyen gondolat. Fel sem vetődött bennünk, ha motoros rendőri felvezetéssel elvonulunk a Zsinagóga előtt, azt bárki veszélyként érzékelhetné. Úgy kezelnek minket, mintha náci csürhe lennénk.
Ez inkább sértődött mentegetőzésként hangzik.
De miért? Semmit sem csináltunk! Azt terveztük, hogy a szokásos tavaszi rendezvényünkön gurulunk a városban, eszünkbe sem jutott bárkit megfélemlíteni. Mi délelőtt motorozunk, az Élet menete pedig este van, nem is találkozunk velük. Tavaly is ugyanazon a napon volt a két felvonulás és semmilyen botrány nem volt belőle.
Megsérteni embereket akaratlanul, félreértésből vagy ostobaságból is lehet. Ha igaz, amit állít, hogy nem ez volt a céljuk, akkor még kevésbé értem, miért nem kér bocsánatot.
Annak semmi akadálya nem lenne, hogy bocsánatot kérjek azoktól, akiket akaratlanul megbántottunk. A médiakampányt gerjesztőknek pedig bennünket kellene megkövetniük.
Vegyük az első mondatot. Akkor most elnézést kért?
Természetesen igen. Nem állt szándékunkban bárkit megbántani, különösen nem azokat, akiknek a hozzátartozói elhunytak, vagy más módon érintettek a második világháború alatt történtekben. A rendezvényünk nem antiszemita, semmilyen ilyen szándékunk nem volt.”