Fideszes barátok közt

„Hogy a XIX. századi kegyúri mentalitás nem fér össze a XXI. századi európai jogállammal, azt épp a legutóbbi eset teszi nyilvánvalóvá. Ha fideszes választókerületi elnökök döntik el, hogy ki nyithat trafikot, akkor a kormánypárt a saját maga számára írt alkotmánnyal is szembekerül: az alaptörvénynek nevezett jogszabály VIII. cikkének harmadik bekezdése (amely – talán Szájer József figyelmetlensége folytán – változatlan formában került át a szövegbe az előző alkotmányból) fehéren-feketén kimondja, hogy »a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak«.

A Fidesz gyártathat törvényjavaslatot a dohánykereskedelemről, lobbizhat a többi pártnál vagy a kormánynál az ügy érdekében, sugallhat pontozási szempontokat, ezerféleképpen befolyásolhatja az eredményt, de a döntésbe (ameddig Magyarországon demokrácia és köztársaság van) pártként nem szólhat bele. Amennyiben mégis beleszól, az már egy másik rendszer, amelyben nem az állampolgároknak vannak pártjaik, hanem a pártnak van állama. De minimum egy másik (netán büntetőjogi) kategória.

Pártbarátok, pártállam, pártkapitalizmus – Deutsch Tamástól plagizálva ideje feltenni a kérdést: tényleg ezt akartuk?”