Nagy buli

„A sajtó alaposan végigrágta már az egykori gettó környékén kialakult bulinegyed jelenségeit, a nyolcvanas évek Kreuzbergjének hangulatát koppintó romkocsmáktól az európai látványossággá vált Kazinczy utcáig, ahol nappal a legkevésbé sem unortodox, szakállas, kalapos zsidók ijesztgetik a jobbikos érzelmű magyarokat, éjszaka meg csontrészeg amerikai egyetemisták ténferegnek olyan sűrűségben, mintha valahol Berkeley belvárosában lennénk.

Múlt hétvégén alig emelkedett tíz fok közelébe a nappali átlaghőmérséklet, máris megtelt a Király utca–Nagykörút–Rákóczi út–Károly körút bűvös négyszög. Este hét és reggel hét között az Anker köztől a Gozsdu-udvarig annyi alkohol fogyott, mint egész héten Győr-Moson-Sopron megyében.

Megmagyarázni nehéz volna. A külföldieket még csak-csak: olcsó a forint. De a magyarok? Persze van nekünk ez a sajátos válságtűrő képességünk, amiben ott a sírva vigadós ihaj-csuhaj, ott a dzsentris ripityom a főpincér homlokára tapasztott utolsó ötezressel, valamint a depresszív és pánikbulizás sajátos kelet-európai hagyománya, a beltérgyilkos orosz vodkázástól a rezignált értelmiségi kevertezésig, amit volt időnk kigyakorolni a nyolcvanas években. Nagy buli lesz.”