Kényelmes lett volna megúszni a kérdést, hogy ki fingott, de a Szaniszló alakú fing túl büdösre sikerült ehhez.
„A fejgép most Halász János arcát világítja meg, ő pedig kushad, ahogy a szarok a fűben szoktak. Arra már nem telik az arcból, hogy kiálljon: Halász János vagyok, és szeretem a nácikat, huh, kimondtam.
Pedig a kérdések sürgetők. Halász János a kultúráért felelős államtitkár, aki egyébként már korábban bizonyította, hogy egy bugris bunkó. Ő ugyanis már okozott Balognak kínos perceket, amikor megírta a nevében azt a levelet, amely szerint felvették a tantervbe a jelentős magyar írót, Uz Bencét. Abból a jelenetből világossá vált, hogy a levél szerzője személy szerint kurvára leszarja Nyirő Józsefet Uz Bencéstül, azt se tudja, hogy eszik-e vagy isszák, és nem is érdekli; viszont lelkesen és büszkén asszisztál ahhoz, hogy ezeket minden magyar gyerek torkán lepumpálják.
Az ilyen bizonyított bugris bunkóból a Nemzeti Együttműködés Rendszerében simán lehet kultúrállamtitkár. Eddig stimmel, gond egy szál se: ennyit tud ez a párt, sőt ezt szereti. Most azt kellene eldönteni, hogy a bugris maradhat-e államtitkár, miután kiderült róla az is, hogy nácikat babusgat. Nem, nem az a kérdés, hogy ezt a pillanatnyi ügyet el lehet-e sikálni valahogy, hanem hogy bevállalja-e Balog a további hasonló mutatványokat. Megvárja-e, amíg ez a suttyó konkrétan a hátába döfi az SS-tőrt?”
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
