Újabb magyar besúgófilm, újabb elmaradt szembenézés

2013. március 09. 11:16

A tévépremier fényében különösen kiütközik, hogy az ügynökügyekkel kapcsolatos megúszhatatlan morális szembenézés továbbra is várat magára.

2013. március 09. 11:16
Tauglich
Mandiner

„Nincs kétségem afelől, hogy az elsőfilmes Cserhalmi Sára őszintén próbált a folyamatosan szőnyeg alá söpört, így máig tisztázatlan ügynökkérdés problémájához nyúlni. Ugyanakkor bármennyire is tiszteletre méltó a szándék, a végeredményt látva mindez kevésnek bizonyult az üdvösséghez. A 2012-ben készült, Drága besúgott barátaim című filmet a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján mutatta be a közszolgálati M1 csatorna, ezért a tévépremier fényében különösen kiütközik, hogy az ügynökügyekkel kapcsolatos megúszhatatlan morális szembenézés továbbra is várat magára.

Pedig Cserhalmi Sára abban a szerencsés helyzetben van, hogy életkoránál fogva nem volt közvetlen részese és tanúja a piszkos kis alkuk, a gerinchajlító megalkuvások, a munkatársakat, barátokat, sőt gyakran családtagokat kisebb-nagyobb anyagi érdekekért, kék útlevélért, szakmai előmenetelért, személyes bosszúból, kényszer és zsarolás hatására, vagy egész egyszerűen meggyőződésből eláruló kádári spiclivilág dolgos hétköznapjainak. Holott a kívülálló pozíciója akár még lehetőséget is nyújthatna arra, hogy amivel immár több mint két évtizede képtelenek szembenézni a nagyszülők és a szülők, azt a gyerekek és az unokák végre megtegyék. Cserhalmi Sára filmje azonban nem szól többről, mint az elmúlt két évtizedben ad hoc napvilágra került ügynökügyek jellemző elemeinek egy történetté formálásáról. Ezért sokkal inkább a magyar félmúlthoz fűződő ellentmondásos viszonyaink nap mint nap tapasztalt állapotait tükrözi, oda-vissza lejátszott kortárs magyar problémáról szól.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 37 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zokni
2013. március 09. 21:33
Fogalmam sincs mi módon lehet erről a témáról jól megnyilatkozni. Nem láttam a filmet, de nem is érdekel, mert egy ilyen folyamatot nem lehet egy akár "zseniális" művészi teljesítménnyel sem elintézni. Mindjárt azzal a finomsággal sem lehet nagyon mit kezdeni, hogy általában a normál pártfunkcionáriusok NEM voltak, a szó elítélendő, hétköznapi morállal megítélhető értelmébe spiclik. De ez csak technika. Részletkérdés. Sok film, mű kell, pl. ahogy a holocausztban elkövetett társadalmi érdektelenséget is valahogy fel kell dolgozni. De az érdekes lenne, ha a két szomorú jelenség összefüggne...
antioxi
2013. március 09. 18:57
Uncsi téma, senkit nem érdekel már néhány lmp-sen kivül.
tarackos
2013. március 09. 13:55
Sajnos nem csak az ügynök-ügyben hanem semmilyen más történelmi trauma feldolgozásában nem vagyunk előrébb. Társadalmi szinten lassan odáig jutunk, hogy a villámokat Zeusz küldi ránk. Szvsz szánalmas de egy féltudású elittől nem tudom mit várjunk. Az nehezen hiszem, hogy beismernék ők qrták el. Mert bizony ők.
narmer
2013. március 09. 13:43
A film érdektelen, és rossz.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!