Egyetem és vidéke

„Az ELTE BTK vezetősége igyekezett a botrányt határozottan kezelni: a szóbanforgó érdekképviseleti szerv működését fölfüggesztette, az ügyben vizsgálatot rendelt el. Ez remélhetőleg éppily határozottsággal fog megtörténni. Ugyanakkor világos, hogy bármennyire botrányos is, a lista-ügynek önmagában véve még sincsen komolyabb jelentősége. Komolyabb jelentősége annak a jelenségnek van, amely mögötte meghúzódik: a radikális jobboldali szervezet, még inkább a radikális jobboldali szellemiség térhódításának a karon, általában az egyetemen és az egyetemeken. Nos, az világos, hogy a fiatalságra eléggé természetes módon jellemző a radikalizmusra való hajlam. Az ismert angol szólás szerint – bár ez ebben a formájában már nem aktuális – annak, aki húszéves korában nem kommunista, nincs szíve, aki ötvenéves korában nem konzervatív, nincs esze. A »kommunista« helyébe tessék a »radikális«, a »konzervatív« helyébe tessék a »polgár« szót behelyettesíteni. Csakhogy a radikalizmusnak, amint azt az utóbbi száz évben megismertük, két változata van: baloldali és jobboldali. Tőkei Ferenc egyszer azt mondotta nekem Párizsban, ahol mindketten részt vettünk egy konferencián, hogy az a francia fiatal, aki nyitott szemmel végigmegy a Grand Boulevard-on, vagy kommunista lesz, vagy fasiszta. A kérdés az, hogy nálunk, itt és most, miért a jobboldali radikalizmus tud ekkora teret hódítani. Nos, mondhatnék ugyan tippeket erre nézve, de itt nem publicisztikára, hanem komoly szociálpszichológiai vizsgálatra és elemzésre van szükség.”