Változás a Vatikánban

„Azt hiszem, megtörténik az alapvető változás a Vatikánban, de nem azért, mert erős kézzel szétcsap a tisztviselők között, hanem mert szegénységből, szerénységből, egyszerűségből olyan leckét ad nekik, hogy fülük belecsendül! De nekünk, papoknak, híveknek is, távol Rómától.

A világegyház persze nemcsak Európából áll. Ezt épp az első Európán kívüli pápa megválasztása bizonyítja. A dél-amerikai egyház számára óriási dolog Jorge Mario Bergoglio megválasztása. Dél-Amerikát évtizedek óta sújtja a felszabadítás teológiája, amely a kereszténységet marxizmussal keverte. A szegénységre és társadalmi egyenlőtlenségre próbált választ adni, de súlyosan tévútra jutott, mivel gyakorlatilag kikapcsolta Jézus Krisztust a megváltás művéből, ráadásul sokszor erőszakra buzdít. Emiatt igen sokan hagyják el a katolikus hitet és romlik az erkölcs. XVI. Benedek pápa írja első, Deus caritas est kezdetű enciklikájában, hogy az Egyháznak nem feladata a politikai harcban részt vennie, az igazságosságot a szeretet által kell szolgálnia. Bergoglio bíboros végtelen szerénységével és szeretetével, de a katolikus hithez való legmélyebb ragaszkodással viszonyult a szociális igazságtalansághoz és a rá adott radikális, hitellenes válaszhoz is. Talán megszűnnek a rosszindulatú viccelődések is a pápáról és a kisfiúkról. Ezt a pápát legalábbis csak egyféleképpen lehet kisfiúkkal összefüggésben emlegetni.

Szerintem Ferenc pápa az Egyházon kívül és a hívek körében egyaránt népszerű lesz. A katolikusok között talán csak a tradicionalisták csalódtak, hogy Bergoglio lett a pápa. XVI. Benedek pápa sokat tett Lefebvre követői az Egyházba való visszahozásáért. Ezért rendkívüli formaként ismét engedélyezte a tridenti misét, és a pápai miséken is megjelentek a régi, a nagybőgőre emlékeztető miseruhák, a hosszú csipkés karingek, térdelve volt szabad áldozni, stb. A Rorate Caeli nevű tradicionalista blog szerint Bergoglio egyházmegyéjében mindent megtett a tridenti liturgia akadályozásáért. Ezt nehezen hiszem el, éppen mert "liberalizmusa" arra indítja, hogy engedje, ki-ki úgy ünnepelje az Istent, ahogy akarja. De tény, hogy Ferenc pápa elve szerint a liturgiának a hívek lelkét az Istenhez kell emelnie, számára az egyszerűség fontosabb. Neki természetes volt, hogy ha prédikált, nem volt a fején a püspöksüveg, hanem egy drótnélküli mikrofonnal sétált, nézelődött mindenfelé, kérdezgetett és válaszoltak neki. Egy tridenti módon felöltözött püspök alig tud megmozdulni a rárakott több tíz kiló brokát és bársony alatt. A pápai liturgiák is várhatóan jelentősen egyszerűbbek lesznek, eltűnik sok középkori ruhadarab, amelyeket VI. Pál eltörölt, de Benedek pápa alatt visszahoztak Guido Marini pápai szertartásmester emberei. Talán még Msgr. Marini is kap egy megfelelően távoli egyházmegyét Ferenc pápától.

Assisi Szent Ferenc közel nyolcszáz éve egyszerű darócruhába öltözve, radikális szegénységben és egyszerűségben kezdett élni, alázatában még a papságot sem fogadta el, csak diakónussá szenteltette magát. Ezzel az Egyház nagyon szükséges reformját magán kezdte. Bergoglio, az egykori jezsuita Szent Ferenc követőjeként most az Egyház vezetőjeként kísérelheti meg a reformot. Azt hiszem, mindnyájan, hívők és nem hívők, sokat tanulhatunk a következő időszakban Ferenc pápától.”