Ábel, rengeteg, homály

„Mielőtt bárki azt hinné, hogy itt nemzeti, nemzetiségi vita folyik, gondolja meg: ezek a román anyanyelvű, kultúrájú emberek mellénk álltak ám! Ezzel szemben mindkét ország kormánya nagyon komoly gazdasági és belpolitikai válsággal küzd, és ilyenkor jól jön egy kis nacionalista alapú konfliktus, mert egy eltereli egy ideig a figyelmet a valós gondokról. Nagyon úgy néz ki: ez a vita nem vita, itt valós nézeteltérés nincs, a székely zászlót eddig is használták, ezentúl is fogják, de sajnos remekül lehet vele problémákat generálni. Magyarország természetesen támogathatja Székelyföld kulturális autonómiáját, ám semmi körülmények között nem támogathatja a politikai autonómiára való törekvéseket, mert ezek ellentmondanak a legtöbb nemzetközi szerződésben általunk elfogadott kötelezettségnek.

Hogy mi lesz ebből? Valószínűleg semmi. Csak a magyar külpolitika áldatlan ügyetlenkedésének köszönhetően megint becsuknak majd pár könyvtárat, iskolát, szerkesztőséget, nehéz lesz megint magyarul írni, olvasni arrafelé. Jobb lenne, ha hazánk bölcsei időnként meggondolnák, mit is tesznek, vagy legalább megkérdeznének valakit, aki hajlamos a megfontoltságra.

Megint akkorát segítettünk, hogy majd’ belerokkannak az érdekeltek.

És jön a választási kampány is…

Ábel meg ott áll a rengetegben, sötét van, zúg a vihar, és nem érti, hogy került ide.”