Örökbefogadás

„Az azonos nemű élet/házastársak örökbefogadási jogának szabályozása csak akkor felel meg a legalapvetőbb jogelveknek (igazságosság, ésszerűség, arányosság, méltányosság, jóhiszeműség, tisztesség, jogbiztonság, felelősség, a diszkrimináció tilalma, a házasság és a család, a gyermekek jogainak védelme, a társadalmi és egyéni érdekek összehangolása, stb.), ha legalább a különböző esetek és élethelyzetek főbb típusaira adott válaszok adekvátak, a tényekre és nem indulatokra, vagy előítéletekre alapozottak. Csak a tudományos igényű felmérések adatai alapján szabad a társadalomnak és a jogalkotóknak állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy valóban sérülnek-e az LMBT párok által nevelt gyermekek érdekei. Nem fogadható el, ha a gyermek érdekeire hivatkozva utasítja el a társadalom és tiltja a jog, hogy az azonos nemű párok is örökbe fogadjanak gyermekeket, ha a tudományos kutatások azt igazolják, hogy az ilyen nevelőszülők által nevelt gyermekek érdekei valójában nem sérülnek.  Ha a vizsgálatok azt igazolják – amint erről a legtöbb tanulmány beszámol –, hogy a gyermekek kognitív, emocionális és szocializációs tulajdonságai nem mutatnak szignifikáns eltérést a heteroszexuális párok által nevelt gyermekekhez képest, akkor ezt a társadalomnak és jogalkotóknak is figyelembe kell venniük. Hiába gondolják az LMBT párok általi örökbefogadás lehetőségét eleve elutasítók azt, hogy pl. a heteroszexuális párkapcsolati minták hiányában magasabb lesz az ilyen családokban nevelkedő gyermekek között a homoszexuális irányultságúak aránya, ha a tények ennek ellentmondanak, akkor ezt az ellenérvet el kell vetni.

A társadalom egészének, de különösen a jogalkotóknak óriási a felelőssége abban, hogy az azonos nemű élet/házastársak által nevelt gyermekeket egyre kevésbé érjék atrocitások a nevelőszüleik miatt. Ez utóbbit ugyanolyan határozott fellépéssel lehet csak kezelni, mint amilyenek az egyéb okokból előforduló iskolai erőszakcselekmények elleni küzdelem keretében részben már megtörténtek. Megdöbbentő és teljességgel elffogadhatatlan, ha a felelős komoly emberek, a társadalom véleményformálói, döntéshozói, vezetői ahelyett, hogy a jog és a rendelkezésükre álló egyéb eszközök (nevelés, média, stb.) segítségével határozottan fellépnének az ilyen erőszakcselekményekkel szemben, arra bíztatják a társadalom kisebbségi csoportjaihoz tartozókat, hogy inkább ők próbáljanak »lapítani«, eltűnni a gyűlöletcselekményekre hajlamos emberek szeme elöl.”