„Rendfenntartás, igazságszolgáltatás, büntetés végrehajtás
Mivel ezek az intézmények teszik lehetővé a »cigánybűnözés-csomag« tematizálását – még, ha szenvedő eszközei is csupán az elvadult propagandának –, mindenképpen figyelmet érdemelnek az átalakulásban:
- a rendőrségnek meg kell szabadulnia az egyik utolsó kádári örökségétől, fel kell hagynia a lakosság önkényesen – ezúttal etnikai profilalkotás útján – meghatározott csoportjának zaklatásával, igazoltatásával, szabálysértési eljárásokkal történő nyomasztásával. Ezek a módszerek amúgy sem félemlítik meg az igazi bűnözőket. A rendőrség teljesítse bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatát, és tegye ezt színvakon és hatékonyan.
- amilyen példásan teljesíti a feladatát az igazságszolgáltatás polgári ága a romákat érintő személyiségi jogi és esélyegyenlőségi ügyekben, olyan problematikus a büntető törvénykezés. Később indokolatlannak minősített fogva tartás és évekre elhúzódó előzetes letartóztatás, aránytalan ítélkezés, a megfelelő jogi képviselet megtagadása stb.. A legproblematikusabb, a rasszista indíték tényállásának romák ellen történő gyakorlatilag kizárólagos alkalmazása abban a kevés esetben, amikor a kérdés egyáltalán felmerült.
- a börtön nagyon súlyos büntetés és nagyon drága. Egyes hatóságoknak az a gyakorlata, hogy ha gyerekük mulaszt az iskolából, vagy, ha személyi igazolvány nélkül hagyják el otthonukat, szabálysértésért pénzbüntetést szab ki a szülőkre. A bírság elérheti két-háromhavi hivatalos bevételüket. Ha nem tudják befizetni, börtönbe kell vonulniuk, akár két-három hónapra. Ki tudja valaki számolni, mennyibe kerül ez a társadalomnak? Meg tudja valaki válaszolni, mi értelme az ilyen büntetésnek és hogy vajon hasonló elbánás előfordulhat-e egy nem roma családdal?
Ezeknek a problémáknak a kezelésére javasolom a kisebbségi ombudsman intézményének visszaállítását, országos hálózattal, nagyon erős felhatalmazással a hivatalból indított vizsgálatokra, kötelező érvényű javaslatok tételére és szankcionálásra.”