Elszomorító, hogy a törvényhozásban eluralkodhat a hamisításokkal kevert tájékozatlanság, amely döntések alapja lett!
„Alkotmánymódosítást kezdeményezek az Országgyűlésben. Javaslom, hogy az alaptörvény preambulumában (Nemzeti hitvallás) ismertetett történelmi előzmények felsorolása foglalja magába az 1946. évi I. törvényt, amely a magyar jogalkotásban első alkalommal biztosította az emberi jogokat és a titkos, szabad választásokra épülő polgári demokráciát. Íme a hamarosan beterjesztésre kerülő törvényjavaslatom szövege: »Megbecsüléssel értékeljük történeti alkotmányunk formálódásában a polgári demokrácia rendszerét először kinyilatkoztató 1946. évi I. törvényt.« Ezt a szöveget módosító indítványként másodízben nyújtom be.
Először két évvel ezelőtt indítványoztam az alkotmány szövegezése folyamán. A Ház akkor nem szavazta meg. Ezennel megismételem kezdeményezésemet, megvilágítva az elutasító indokok tévedéseit. Bizonyítani fogom, hogy az elutasítás érveit a tudatlanság, a torzítások és a hamisítás tákolmányai dominálják. Megdöbbentő hatással ködösíti évtizedek múltával is a magyar múlt horizontját a kommunista diktatúra történelemhamisító mesterkedése. Amikor rájöttek, hogy a zsarnokság és a szemfényvesztés eszközei nem képesek garantálni a pártállam stabilitását, akkor acélos szigorral alkalmazták a »tiltott történelem« rendjét még a gulyáskommunizmus évtizedeiben is. Ez kísért manapság. A Rákosi Mátyás-i és Kádár János-i történelemtiltás olyan maradandó siker, amely a jelen nemzedékének vállát is nyomja. Elszomorító, hogy a törvényhozásban eluralkodhat a hamisításokkal kevert tájékozatlanság, amely döntések alapja lett!
Emlékeztettem képviselőtársaimat a tavalyelőtti parlamenti vitákban, amikor követeltem a kommunista diktatúra alkotmánya (1949. évi XX. törvény) címének törlését, a témában írt könyvemben pedig kimutattam, hogy a kommunista rezsim miként akarta elrejteni az 1945–1947-es évek valóságát. Mégpedig azért, mert vezetői attól féltek, hogy a polgári demokrácia útján egyszer már elindult ország szembeszállhat a diktatúrával, mint ahogyan meg is tette 1956-ban.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Zsiday Viktor egyenesen kijelentette, hogy a magyar miniszterelnök világpolitikai tényezővé vált az elmúlt években.
Az elemző kiemelte, hogy az újdonság varázsa elmúlt, most már a Tisza Párt vezérénél, majd hangsúlyozta, hogy ideje volna újítania.
Korábban kiderült, hogy több bíró is szerepel a Tisza Párt politikai aktivistái számára készült applikáció adatbázisában.
A miniszterelnök főtanácsadója rámutatott, a Tisza Brüsszel kérésének megfelelve leválna az olcsó energiáról, ezzel emelkednének a rezsidíjak, valamint adót kellene fizetni a kutyák és a macskák után.
Fodor Gábor az Indexnek arról is beszélt, hogy a választás kimenetelét nem a két, érzelmileg erősen motivált tábor dönti el, hanem az a köztes réteg, amely nem az „imádom–gyűlölöm” logika mentén hoz döntést.
Ábrahám Róbert és alkotótársai filmjükben bemutatják az ukrajnai háborúhoz vezető utat, és a kétarcú valóságot is.
Kéri László és felesége, Petschnig Mária Zita több mint száz Tisza-sziget rendezvényen tartott eddig előadást, bár azt állítják, a Tisza Párthoz ennek ellenére sincs közük.
