Szulejmán betört Magyarországra!

„Ahogy néztem a Szulejmánt, egyre nehezebbnek találtam besorolni az általunk ismert nyugati kategóriák valamelyikébe. Olyan sorozatok mostohatestvére ez, mint pl. a nem sokkal korábban játszódó Borgiák, vagy akár a Tudorok, ám mégis olyan sajátos ízt kapott a Szulejmán, mintha csak a nyugati recepthez keleti fűszereket adtunk volna. Kosztümös történelmi szappanopera ez, amely keresztezi a műfaji sajátosságokat, míg korhű (és rendkívül mutatós!) öltözetekben, tökéletes zenei aláfestéssel láthatjuk a Porta és a hárem intrikáit, mialatt a világtörténelem körülöttük (és hatásuk révén) zajlik.

Mindazonáltal a keleti fűszerezés mégsem lett tökéletes, hiszen a sorozat több szempontból is messze elmarad hasonló műfajú kollégáitól. Ez látszik a színészi játékon (egy eunuch és a szultáni anyós lejátszanak mindenkit a vászonról, de ez inkább a többieket minősíti, mintsem őket dicséri), a vágásokon, a számítógépes grafikákon (fájdalmasan életszerűtlenek) és a történetvezetésen is. Ám azt mégsem állítanám, hogy a Szulejmán rossz, vagy akár nézhetetlen sorozat lenne. Aki ugyanis nyitott a keleti kultúra néha megmosolyogtató furcsaságaira és érdekességeire, vagy csak kíváncsi, hogy miként látnak minket a törökök, az talán örömet lelhet a szerda esténként vetített Szulejmánban is.”