Centesimus Annus 10. pont - kommentár

2012. december 23. 13:44

Bárhogyan is értelmezzük azonban a kettő viszonyát, nyilvánvaló, hogy a szolidaritás (a barátság) fogalma nem azonos az egyenlőségelvvel: van, aki kevesebbet érdemel.

2012. december 23. 13:44
Szalai Ákos
Kereszténység és kapitalizmus

„A Rerum Novarumnak a 10. pontban adott értelmezése – a szocializmust és a liberalizmust egyaránt bíráló szövegként – maga II. János Pál szavai szerint sem egyértelmű. Az eredeti szöveg a szocializmus, a magántulajdon tagadását tételesen bírálja, míg kora fennálló rendszerével szemben nem explicit módon, hanem csak az erőteljesebb állami beavatkozás mellett érvelve fogalmaz meg érveket. Az egyik oldalon egy alapvetően elhibázott gondolatrendszert, a másik oldalon pedig egy aktuálisan működő rendszert bírál. Az előbbi nyilvánvalóan azonosítható a szocializmussal, de utóbbit megfeleltetni a liberalizmussal vélhetően túlzás. Ezt a szövegrészt éppen ezért érdemes a későbbiek fényében szemlélni, amikor maga II. János Pál is elismeri, hogy a »kapitalizmus« egyik fajtája, »még ha szerencsésebb lenne is szabad piacgazdaságnak nevezni« (42. pont) teljes mértékben összeegyeztethető az Egyház társadalmi tanításával. Vagyis itt a liberalizmuson nem a szocializmushoz hasonló eszmerendszert, ideákat, eszközöket megfogalmazó tant, hanem az adott korban, a XIX. század végén létező berendezkedés – talán nem legszerencsésebb – elnevezését kell érteni.


Fontosabb eleme a pontnak az állammal szemben megfogalmazott elvárások felsorolása.  Két fogalom köré épül ez: az igazságosság és a közjó köré.(...)

Bárhogyan is értelmezzük azonban a kettő viszonyát, nyilvánvaló, hogy a szolidaritás (a barátság) fogalma nem azonos az egyenlőségelvvel: van, aki kevesebbet érdemel. A minimális szintet ugyan mindenkinek – éppen személy volta miatt – meg kell kapnia, de ezen felül már az érdemekhez kell kötni az igazságosságot.

Az állam feladatául a részérdekeken való felülemelkedést, a teljes közösség érdekeinek védelmét nevezi meg. Érdemes ennek kapcsán hangsúlyozni: mindenképpen kiemelt figyelem jár a magukat megvédeni nem tudóknak; az ő (rész)érdekeiket előnyben kell részesíteni. Azonban soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy a gyengébbek, a szegények védelme sem írhatja felül a teljesség szolgálatát.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
duzur
2013. február 19. 18:07
Az alapvetö különbség az az, hogy a szocik türelmetlenebbek és kevesebbel is beérik. Nem muszáj, hogy mindjárt mennyei viszonyok jöjjenek el, de szeretnék már a földön megérni az igazságosabb körülményeket... Különben meglepöen internacionalista mindkét "hit" és misszionálnak is rendesen világszerte...
fogd a pénzt és kuss
2013. február 19. 18:06
írhatnál még erről a szocialista Jézusról... :-)
duzur
2013. február 19. 18:06
Tudtommal a szocializmus alapelve az, hogy mindenkinek a szükségletei szerint és mindenkitöl a képességei szerint. Egyenlösdi ebben nem fogalmazódik meg és azt hiszem, hogy ez az elv Jézusnak is megfelelne...
József42
2012. december 24. 07:09
http://betiltva.com/files/tudos-takacs_szabadsag_mint_teologiai_tarsadalmi_jogi_fogalom_es_feladat.php
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!