Az önzés karácsonya

„XVI. Benedek pápa másnap, az ünnep napján nem dörgött, nem háborodott fel, csak szólt, hogy ez nem helyes, itt nem az a cél, hogy mindenki százezreket költsön hülyeségekre. Egyáltalán, hogy sikerült a szent ünnepet így kiárusítanunk, nekünk, akik elméletileg keresztények vagyunk? Miként lett plazmatévé és játékkonzol a karácsony fényének fokmérője? A pápa intett, s rámutatott, Jézust minden karácsonykor s mindennap be kell fogadni. Semmire nem marad időnk, és csak saját magunkat akarjuk, a kézzel foghatót, a tapasztalható boldogságot, a személyes sikert; önmagunkkal vagyunk eltelve, nincsen helyünk mások: gyerekek, szegények, idegenek számára, mondta XVI. Benedek. Miközben Jézus üzenete teljesen más, s mi magunk is tudhatjuk, hogy egyetlen gyerek se lesz boldogabb egy olyan játékkonzoltól, amellyel egyedül fog játszani, mert apjának és anyjának nincs rá ideje vagy kedve.

Még nem tart ott Európa, hogy a kereszténységet kiüldözze a karácsonyi ünnepkörből, de igyekezet persze van rá. Hála Istennek, hogy az ultraliberális brüsszeli télfa nálunk nagyjából annyira elterjedt, mint a 24-én ajándékot hozó Télapó, s ez valószínűleg még sokáig így marad.

De a pápa üzenetének mégis sokak szemét fel kell nyitnia. Nemcsak nálunk, de tőlünk távolabb, keleten is. Szíriában már az I. században éltek keresztények, Pál apostol itt tért meg, ma pedig az orrunk előtt robbantanak fel egy országot. Üljenek le, és tárgyaljanak, szólít a pápa, ahogy ugyanezt kéri az izraeliektől és a palesztinoktól. Csakhogy a háborúzó felek célja nem a béke, hanem a győzelem, az anyagi siker, a harc pedig öngerjesztő folyamat, agyonlőtt barátomat megbosszulom, így agyonlövöm a te barátodat, ez nagyjából ilyen egyszerű.”