Miért szeretem Orbán Viktort?

„A bizonytalan választópolgár ránéz Hoffmann Rózsára, és azt kérdezi: ez lenne a jobboldali, konzervatív oktatáspolitika? Ez a jobboldal? – majd köp egyet és megfogadja, hogy soha az életben nem szavaz többé semmire és senkire, ami/aki Che Guevarától egy kicsit is jobbra esik.

Meghallgatja Fekete Györgyöt, Vidnyánszky Attilát, vagy bármelyik random párthülyét a művészeti területről, és máris tudja, hová kell szavaznia: bárkire, csak ezekre nem.

Maradnak persze az elkötelezett nácik, az antiszemiták, az agyatlan nacionalisták és a cigánygyűlölők, de ezekkel többé már nem lehet választást nyerni, nem lehet kétharmadot építeni, mivel az ilyesmihez azok a jó ízlésű jobboldaliak is szükségeltetnének, akik most szintén undorodva fordulnak el Orbán rezsimjétől.

Ezért szeretem Orbán Viktort. Szeretem, mert rajta kívül senki sem tudta volna így elintézni a magyar jobboldal ledarálását és hamvainak szétszórását a szélben, senki sem tudta volna először összegyűjteni, majd együtt, összefogva elbuktatni, megsemmisíteni a konzervativizmust, a klerikalizmust és minden ilyen nyomasztó, beteg kísértetet a múltból. Erre tényleg csak ő volt képes.”