Demonstráció és regisztráció

„Csak a huszadik századi tömegdemokráciákban és totalitárius rendszerekben érezték szükségét egyes pártok és mozgalmak, hogy két választás között tömegeket »vigyenek az utcára« és ezzel nyomást gyakoroljanak a közvéleményre, illetve a kormányzatra. A politikusok által megszervezett nép üzen a hatalmon lévőknek. Az, hogy pontosan mit, több tényezőtől függ, elsősorban attól, hogy hány embert sikerült felsorakoztatniuk, mik voltak a jelszavaik, miként viselkedtek, és hogy miként számolt be az eseményről a média, melynek »ingerküszöbe« a sorozatos megmozdulások alkalmából, az ügyektől függően, állandóan emelkedik. Van, amikor két tucat tüntető feltűnést kelt, van amikor kétezer sem.(...)

Nyilvánvaló, hogy a tüntetésre szóló engedély, amit a hatályos törvények szerint a rendőrségnek ki kell adnia, nem terjedhet ki a tudatos provokációra, az interetnikus gyűlölet szítására. A hatóságnak ki kellene kötnie, hogy a rendezvény résztvevőinek, annak befejezése után, gyorsan el kell hagyniuk a környéket, mert ha nem ezt teszik, a rendőrségi védelem helyett szankciókra számíthatnak. Továbbá meg kellene követelni, hogy  a kisebb, cigányok lakta falvakban, illetve városrészekben csak azok demonstráljanak, akik előzőleg személyesen jelezték ezt a szándékukat, azaz tüntetőként regisztrálták magukat. Szóba kerülhet az is, hogy a szervezők anyagi biztosíték helyezzenek letétbe, az esetlegesen okozott károk megtérítésére. 

Elejét kell venni annak, hogy ugyanaz a radikális társaság, még ha több szervezet nevében is, egyszerre több helyen, ugyanarra a napra jelentsen be demonstrációt. (Így meg lehet gátolni, hogy az igen költséges rendőrségi készültséget feleslegesen rendeljék, mint legutóbb Csókakőn.) Ha ahhoz, hogy valaki részt vegyen az országgyűlési választáson, fel kell vetetnie magát egy listára, miért ne lehetne ugyanezt elvárni azoktól, aki robbanásveszélyes helyen akarnak gyűlésezni és felvonulni? Természetesen a tüntetők előzetes regisztrációja szóba sem jöhet Budapesten, illetve a nagyobb városokban, azokon a helyszíneken, ahol nem fenyeget a többség és a kisebbségi közötti, etnikai jellegű konfliktus. Mindehhez természetesen módosítani kellene a hatályos gyülekezési törvényt, amit azonban minden parlamenti párt támogatna, a Jobbik kivételével.”