„Idegeneket hív…”

Gyerekkoromban volt egy mese arról, ki lopta el a süni almáját. Minden állat letagadta, a medve is azt mondta: „Én nem!”, de az egyik pofája feldagadt, pont egy almányi dudor látszódott.

Az exelnök úr mondandója tehát körülbelül az, hogy igen, én loptam, de az ítéletnek nem volt aláírva a hátoldala, ezért jogom van megtartani a szajrét.
„Még mindig igényt tart doktori címére Schmitt Pál, és ez azért különös törekvés a részéről, mert azt már ő maga sem vonja kétségbe, hogy a disszertációja egy orbitális nyúlás volt.
Ehelyett az egyetem döntését támadná meg formai okokra hivatkozva. Hátha sikerül kijogászkodni, hogy neki szabad plagizálni.
Az exelnök úr mondandója tehát körülbelül az, hogy igen, én loptam, de az ítéletnek nem volt aláírva a hátoldala, ezért jogom van megtartani a szajrét. Igazán elegáns, példamutató, és utólag is bizonyítja, mennyire méltó volt az emberek embere az államfői posztra. Most sem, még mindig nem érdekli, hogy ha ő megtarthatná a címét, az katasztrófa lenne a magyar felsőoktatásnak, őt pedig újult erővel röhögné ki az ország.”