A Berlusconi-recept

„Berlusconi és Orbán politikai pályaíve között kétségtelenül sok a hasonlóság, ezért érdemes megnézni, mit csinált az olasz miniszterelnök, amikor rájött, hogy nincs esélye megnyerni a 2006-os választást (amit egyébként éppen a magyarországi választások első fordulójával azonos napon tartottak). A választás előtt néhány hónappal megváltoztatta a választási rendszert. Az olasz politika fő problémája sokáig az volt, hogy a rendkívül szétaprózódott pártrendszer miatt a kormányok átlag egy év alatt megbuktak. Egy népszavazási mozgalom végül a választási rendszer reformját kényszerítette ki, aminek eredményeképpen inkább többségi jellegű vegyes választási rendszert alakítottak ki. Ebben, a tavaly év végén megszavazott magyar rendszerhez hasonlóan az egyéni választókerületi mandátumok voltak túlsúlyban, ezzel is elősegítve a kormányzati stabilitást. Berlusconi többek között ennek köszönhette, hogy 2001 és 2006 között egyben tudta tartani a kormányát. Ám amikor a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a választási rendszer kényszere miatt szövetkező ellenzék nyerésre áll, akkor a várható vereség minimalizálása érdekében négy hónappal a választás előtt újra arányos választási rendszert vezettek be. Nem törődve azzal, hogy korábban éppen Berlusconi volt a többségi elvet megvalósító rendszer bevezetésének fő támogatója – hiszen akkor még az állt az érdekében.

Érdemes ezt a példát észben tartani. A Fidesz totális elvtelensége eddig is napnál világosabb a választási rendszer átalakításával kapcsolatban. 2010 májusában egy olyan választási rendszerre tettek javaslatot, ami a 2010-ig érvényben lévőnél arányosabban fejezte volna ki a választók akaratát. Akkor nyilván az volt a fő cél, hogy az arányosabb rendszer megakadályozza, hogy a következő ciklusokban bárkinek kétharmada lehessen. Aztán amikor kezdett visszaesni a népszerűségük, és látszott, hogy csak a korábbinál is aránytalanabb rendszerrel tudnak hatalmon maradni, akkor egy ilyen, aránytalanabb rendszert fogadtak el. Korábban nehezíteni akarták az egyéni jelöltek indulását, aztán rájöttek, hogy nekik voltaképp az az érdekük, ha sok jelölt indul, úgyhogy most éppen az ellenkező irányba változtatnának. Amikor 2010-ben lefejezték az Országos Választási Bizottságot, akkor még azt mondták, hogy a választási szerveket minden választás után meg kell újítani, most mégis kilenc évre akarják az új tagokat megválasztani.”