Saját hatalmát akarja Orbán betonba önteni

„– Hatalomváltás esetén mi lesz ezekkel a több ciklusra megválasztott emberekkel, a kiépült káder-rendszerrel?

– Én afelé gondolkodnék, amit Vörös Imre volt alkotmánybíró többször is megírt. Még az alaptörvény is tartalmazza ugyanis azt a passzust, amit ellenállási jogként ismerünk. Egy olyan hatalom ellen, amelyik egyeduralomra tör, minden állampolgár felléphet. Ezen az alapon 2014-ben, a választások után az új parlament - feltételezve, hogy nem egy Fidesz-Jobbik kormány alakul, hanem a demokrata összefogásé - akár egyszerű többséggel kimondhatja majd, hogy itt egyetlen politikai akarat, egy politikai centrum akart egyeduralomra törni. Így minden, ami a 2010-es választások után történt, alkotmányellenes volt, ezért azt el kell törölni, s egy új közjogi berendezkedést kell alkotni. Új alkotmánnyal és az új alkotmányból következő új intézményekkel, melyek élére új vezetőket nevezünk ki. Ez egy afféle »reset gomb«, noha közjogi értelemben nehezen érthető ez a fogalom.

– Erre nem vághatnak azzal vissza, hogy az új alaptörvény is egy »reset« volt?

– Nem. Akár Bajnai Gordon ünnepi beszédére is utalhatnék, nagyon fontos: ne keverjük össze a 2010 utáni időszakot az elmúlt 20 évvel. Mert az elmúlt 20 évben sok hiba, rossz személyi döntés, sok probléma volt, de nem ugyanolyan minőségűek és nagyságrendűek, mint az, hogy a Fidesz hatalomra kerülése óta konzekvensen le akar számolni a demokratikus jogállammal. És ezt sikeresen meg is teszi. Ez a rendszer más minőség, ezzel szemben a »reset gomb« legitim. De csak akkor az, ha nem egy másik monolit hatalom akarja ugyanezt tenni, hanem egy konszenzus, amelynek részese a demokratikus jobboldal is.

– Mennyi az esélye ennek úgy, hogy minden közjogi poszton ott ülnek a kinevezettjeik?

– A demokratikus összefogás győzelme esetén ezek az emberek el fognak árvulni. Minden diktatúrának, minden nem demokráciának az a sajátossága, ha megszűnik az a politikai centrum, amely maga alá söpört minden hatalmat, akkor az általa odahelyezett emberek elvesztik a legitimitásukat, mert politikai támogatás nélkül nem megy.

– Nem pont ezért »betonozta be« 9-12 évre az embereit Orbán Viktor?

– De, persze. Csakhogy ők nyilván abból indulnak ki, hogy amit 2010 óta tesznek, az beleillik a demokratikus kontinuitásba és ezért senkiben nem merül fel, hogy az egészet - úgy, ahogy van - a kukába dobja. Olyan konstellációban kell gondolkodni, amelyben egy nemzeti kerekasztal, az Orbán utáni konzervatívokkal együtt azt mondja, hogy a dolog ebben a formában nem működőképes, túllépni nem tudunk rajta, csak megismételni tudjuk a hibákat, ezért létrehozunk egy új alkotmányozó nemzetgyűlést. A következő választás arról szól majd - és ebben sok igazság van, a politikusok a demokratikus oldalon mondogatják is -, hogy akarjuk-e ezt az alaptörvényt, azzal a berendezkedéssel, ami van, vagy nem akarjuk. Ha nem akarjuk és a választási eredmény ezt ki is fejezi, akkor le lehet ülni a bukott jobboldal demokratikus részével, és meg lehet egyezni abban, hogy egy konszenzuális demokráciát hozzunk létre - annak összes kellékével, új alkotmánnyal, új közjogi intézményekkel és a közjogi intézmények új vezetőivel. Hiába van 9 évre kinevezve valaki, egy új törvény azt fogja kimondani, hogy itt egy új intézmény jön létre, aminek új vezető kell. És persze soha ne becsüljük le a politika közjogi találékonyságát sem, amellyel egy megváltozott hatalmi helyzetben megtalálhatja a megoldást. Például, ha az Ab-nak rossz az összetétele, akkor azt mondhatjuk, hogy ezentúl 30 fős lesz a testület. Működésképtelen, de még így is jobb annál, hogy politikailag akadályozza a demokratikus rendeződést... ”