Rettegünk a brüsszeli eurokratáktól, miközben Budapesten eldugott minisztériumi szobákban sokkal több lehetőségtől és önrendelkezéstől fosztanak meg minket.
„Napjainkban a Fidesz, amely 2006 óta nagyon komoly önkormányzati pozíciókra tett szert, központosít olyan alapvetően helyi szolgáltatásokat, mint az oktatás vagy az egészségügy. A kormány szerint ez szükséges lépés, mivel az előző szocialista vezetés eladósodásba kergette a településeket. Való igaz, legtöbbjük súlyos adósságállománnyal küszködik, mivel a baloldal reformhevülete egyre több feladathoz egyre kevesebb forrást hagyott nekik. De gyakran a magas adósságállomány mögött szimplán felelőtlen és szakszerűtlen költségvetési politika áll. Az adósságátvállalás sokaknak azt a megnyugtató üzenetet közvetíti, hogy csinálhatunk bármilyen hülyeséget, az állam úgyis kiment minket. Nem lenne bölcsebb, ha a korábbi kormányok által elvett mozgásterüket kapnák vissza az önkormányzatok, amivel a saját erejükből mászhatnának ki a gödörből? Akkor a helyi ötletek, kezdeményezések is teret kapnának, erősödne a felelősségteljes és szuverén döntések szerepe. Ennek az értéknek a megbecsülése Magyarországon nagyon hiányzik. Hadd döntsék el a győriek, mi a legjobb Győrnek, a pápaiak, mi a legjobb Pápának. Ez az elképzelés ráadásul nagyon mély gyökerekkel rendelkezik a konzervatív gondolkodásban is.
Rettegünk a brüsszeli eurokratáktól, miközben Budapesten eldugott minisztériumi szobákban sokkal több lehetőségtől és önrendelkezéstől fosztanak meg minket. Mitől jobbak ők, akik semmilyen demokratikus felhatalmazás nélkül döntenek majd mondjuk a falusi iskolánkról? Alig-alig van befolyásunk a döntéseikre, mert míg egy polgármesterre néhány száz vagy ezer aláírással lehet nyomást gyakorolni helyben, addig egy budapesti ismeretlenre aligha. A demokrácia a részvétel erejéből fakad, ami otthon, a szülővárosban-szülőfaluban kezdődik.”