Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
A The Weekly Standard vezető szerkesztője nem aggódik a magyar demokráciáért, inkább arra világít rá, a nehéz szellemi, gazdasági, politikai örökséggel bíró, nehezen kormányozható országban mi hátráltatja s mi fenyegeti a demokráciát.
„Ha Caldwell csak ennyit írt volna, már akkor is többet tesz az igazság feltárása érdekében, mint a nyugati és hazai ballib publicisták döntő többsége összesen. De ő nemcsak a pillanatnyi helyzet ismertetését, hanem megértését is szorgalmazza, ezért felvázolja rendszerváltott történelmünk belső összefüggéseit. A világ »szerencsésebb feléhez« tartozó elemzőktől szokatlan módon kimondja vagy csak sejteti, hogy 1990 után hatalomban maradt a kommunista elit, hogy az 1956-os szabadságharcért bosszút álló pufajkás alakulat tagja volt Horn Gyula, hogy Medgyessy Péter a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, hogy Gyurcsány a kommunista nómenklatúra egyik magas rangú tagjának unokáját vette feleségül, hogy az őszödi beszéd végzetesen kettészakította a magyar népet, hogy 2006. október 23-án azonosító számot nem, de maszkot viselő rendőrök támadtak az ünnepelni vágyó népre, hogy az állítólag demokratikus Magyarországon az 1949-es alkotmány toldozgatása folyt évtizedekig, hogy a Fidesz nem rasszista és antiszemita.
Christopher Caldwell nem aggódik a magyar demokráciáért, inkább arra világít rá, a nehéz szellemi, gazdasági, politikai örökséggel bíró, nehezen kormányozható országban mi hátráltatja s mi fenyegeti a demokráciát. S jó tudni, hogy ott a messzi távolban is szeretnének tisztán látni minket.”