Rezsimváltók

„Unalmas dolgok ezek, csakhogy minden percünket meghatározzák. Azok a húszezresek, amelyek mostanság égetően hiányoznak a családi kasszákból, mind-mind az adósság elleni gigászi háborúra mennek el. Akarva-akaratlanul, de mindannyian elszenvedői és részesei vagyunk a harcnak. De nemcsak a harcnak, hanem a győzelmeknek is. Nem mi mondjuk, hanem a kormány barátjának nem nevezhető IMF szakértői stábja jelentette ki a múlt héten, hogy a várnál is jobban csökken Magyarország adóssága, és a Bajnai Gordon-féle 2010-es 81 százalékos csúcspontról indulva az év végére elérjük az unió 74 százalékos GDP-arányos átlagát. Itt ezermilliárdok visszafizetéséről van szó! Ráadásul londoni elemzők szerint az állam takarékos gazdálkodásának legfőbb mutatója, azaz a hiány jövőre a vártnál is jobban alakul, 3,7 százaléknál is kisebb lesz. Ne felejtsük el, ez a mutató Gyurcsány idején a finanszírozhatatlan tíz százalék közelébe szaladt! És akkor itt van Orbán Viktor szombaton bejelentett intézkedése, amely szerint az állam 612 milliárd forintnyi adósságot vállal át az önkormányzatoktól, ami például az ötezer lakosúnál kisebb településeknél a teljes adósság lenullázását jelenti.

Együtt szívunk, együtt nevetünk - ez volt a millás Juhász Péterék jelmondata, amikor még a szabad füvezésért harcoltak. De most is ez a lényeg! Azért élünk rosszul, hogy vérrel-verejtékkel visszafizessük azt a pénzt, amelyet a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-féle nómenklatúra alávaló módon eldorbézolt. Megengedhetjük-e, hogy ezek a szemforgató »válságmenedzserek« másfél év múlva visszatérjenek, és újra eltapsolják a családi ezüstöt? Mert ha nem, akkor rázzuk fel a rezsimváltók szirénénekétől máris megszédült honfitársainkat!”