EU-támogatások: segítség vagy átok?

„Az Európai Unió, mint gazdasági közösség arra az elvre épült, hogy az egy csoportba tömörített különböző fejlettségű országok idővel közelítenek egymáshoz. Nos, a válság megmutatta, nem minden esetben ez történt. Nem egy-két országgal van probléma, (pl. Görögország), nem is egy régióval (Dél-Európa), az ellentétek a mag és periféria között feszülnek. Öt évvel ezelőtt statisztikailag úgy tűnt, hogy érezhető konvergencia ment végbe, ma viszont már látjuk, hogy gyakran csak papíron.

Nem csupán a kozmetikázásról van szó. A görög vagy a portugál bérek csakugyan közelítettek a némethez, de ez nem járt a hatékonyság növekedésével. Az uniós támogatások sem tették erősebbé a gyengébb tagállamokat, ellenben még inkább növelték függésüket az erősebbektől. Ha a múltból veszünk példákat, találunk ezt is, azt is. Az amerikai arany a 17. században Spanyolországban még inkább visszavetette a helyi ipart. A sors fintora, hogy az egyik legsikeresebb gazdasági felzárkózást viszont éppen Magyarország érte el másfélszáz évvel ezelőtt az egységes Monarchia kereteiben.”