„Miért húzódik ilyen sokáig az egész eljárás?
Mindszenty saját maga annyit írt, és őróla is annyit írtak, amit nagyon sok idő átolvasni. Akárhova mentünk, új anyagokat találtunk róla. A végtelenségig lehetne róla gyűjteni az anyagot. Négyezer oldalnyi irat gyűlt össze, összehasonlításul: Meszlényi Zoltán ügyéhez 280 oldal állt rendelkezésre. Csak vele ellentétben Mindszenty »fehér vértanú« volt, azaz nem halt mártírhalált, így nem olyan könnyű az eljárás. Minden boldoggá avatási perben természetesen vizsgálják azt is, ami a boldoggá avatás ellen szól. Úgy hallom egyébként, hogy nagyon nyíltan fognak beszélni Mindszent ügye kapcsán az egész korszakról, például a Vatikán keleti politikájáról, amikor majd sor kerül az eljárás indoklására Rómában.
A szeptember 13-i Heti Válaszban nyilatkozik Somorjai Ádám OSB korábbi relátor, tulajdonképp tisztségének megfelelően kifejtve, hogy őszerinte miért nem kellene szentté avatni a bíborost. Azt mondja: mivel a szent példakép is, ezért Mindszentyt, habár az életszentségét ő is kész elismerni, mégsem kéne boldoggá avatni, mivel politikai nézetei elavultak voltak. Az ő véleménye milyen hatással volt az eljárásra?
Ez az ő véleménye, az ő felfogása. Sok pletyka és legenda van Mindszentyről. Tiszteletben tartjuk az álláspontját, de azt hiszem, ez már nem fogja befolyásolni az eljárás további részét. Egyébként pár éve a magyar püspöki kar pertársaságra lépett velünk, így teljes mértékben az ügy mögött áll. Ez azért is fontos, mert Mindszenty idejében a püspöki kar kérte az ő lemondatását Rómában. Mindszenty 1892-ben született, más korszakban élt mint mi, és a saját kora gyermekeként kell megítélnünk.”