Bárcsak minden hónapban megjelenne valamelyik nagy nemzetközi fórumon egy cikk egy-egy magyar borvidékről.
„Tokaj vajon benne van-e? – ezzel a gondolattal kezdtem olvasni a Decanter magazin cikkét, amit az UNESCO világörökségi listáján szereplő borvidékekről írtak. Megnyugodtam. Benne van. (...) A Tokajról szóló írás a magyar olvasónak nem tartogat újdonságokat, de legalább nagy tévedések sincsenek benne, amit nehéz helyesbíteni a külföld előtt (lehet Tokajt falunak – village-nek nevezni, miközben város, de ezen nem érdemes rágódni).
Az sem csoda, ha a külföldi szemlélő – talán egy-két pincelátogatás is okolható érte – nehezen ismeri ki magát a magyar közlekedési és útviszonyok között, de hogy ez fontosabb lenne, mint magáról a tokaji borról írni két mondattal többet, ezt másképp ítélem meg, mint a szerző. Aki azért ír az Ungvári-pincéről Sátoraljaújhelyen, és megemlíti a májusi tokaji borfesztivált, tehát végülis igyekszik megfelelni az utazási ajánlat műfaji követelményeinek.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nos, akkor tisztázzuk, hogy mi eladó, és mi nem az.
Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye.
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
