Árnyékmechanizmusok

„A rendszerváltás nem tette a múlt kategóriájává az árnyékmechanizmusokat. A kormányok különböző intenzitással alkalmazták céljaik elérése érdekében, és az ebben szocializálódott magyar társadalom készséggel elfogadta és elfogadja ezt a fajta duális »jogrendet«. A Fidesz–KDNP-kormány hagyományőrzője és továbbfejlesztője az árnyékmechanizmusok »rendszerének«. Igaz, részben másként, mint a kádári korszakban. Az árnyékmechanizmusok kádári örökségébe a mostani hatalom a múlt század 20-as, 30-as évei tekintélyuralmi rendszerének egyre több elemét elegyíti. Az árnyékmechanizmusok működésének tipikus terepei most a politikához közel álló vagy azzal összefonódott gazdasági hálózatok és a klientúraépítés. Ezt szolgálják az informális, rejtett tiltások és kedvezmények, a felmentések és kinevezések, a juttatások és a rendkívüli elvonások, a nehezen átlátható közbeszerzési eljárások, az ezekhez kapcsolódó üzleti titok »rugalmas« értelmezése; és természetesen itt is – feltételezésem szerint – bizonyos listák. És olyan (pénzügyi stb.) technikák alkalmazása, amely erősíti az egyén, a polgár államtól való függőségét. A jelenlegi hatalom gyakorlásának is elmaradhatatlan eszköze a kettős vagy inkább többes beszéd. Igaz, hatékonysága erősen megkopott; legalábbis abban a rendszerben, amelynek Magyarország is tagja. Még!

Az árnyékmechanizmusok működésének hatékony terepe a média világa. Az országos és a helyi médiumok a kormány és a helyi hatalom szócsövei; az általuk képviselt érték- és szimbólumrendszer, szellemiség és magatartásminta, valamint a kormányzati érdekeknek alárendelt és megszűrt információk közvetítői a manipuláció eszközei. Az ellenvélemény, a kormányétól eltérő vagy azzal vitatkozó értékmegjelenítés és információközlés lehetősége marginalizálódott. Ebben nem lebecsülendő szerepe van annak az árnyékmechanizmusnak, aminek a neve: félelem. Ez lehet egzisztenciális félelem, de lehet az állami támogatásból vagy a közbeszerzésből történő kizárás kockázata vagy sok minden más. A félelem széttöredezi a társadalmi szolidaritás amúgy is gyenge szövetét. Magyarország felzárkózási esélyei szempontjából a Fidesz–KDNP-kormány nem a gazdaságban, hanem mindenekelőtt a humán tőkében okoz nehezen felbecsülhető és nehezen pótolható kártevést.Magyarország – történelme során nem először – szellemiségében is távolodik a társadalmi-gazdasági fejlődés fő irányát meghatározó országok közösségétől. Újabb modernizációs kudarc. (A modernizáció kifejezést törölték a kormányzati kommunikációból.) Hovatovább inkább az árnyékmechanizmusok működtetik az országot, mint a kirakatnak szánt és önmagában is igen képlékeny jogrendszer.”