Elhasznált feleségek

„Szerintem a házasságot a legtöbben valahogy így gondolják: esküszöm, hogy szeretni foglak és kitartok melletted életed végéig, vagy amíg valami jobb csaj nem jön, vagy amíg megunlak. Meddig tart egy házasság? Amíg el nem romlik. Ekkor kell lecserélni öregecskedő feleségeinket és bebizonyítani, hogy még mindig fiatal és vonzó vagyok.

Jó lenne, hogyha legalább olyan értékesnek tartanánk a házasságot, mint egy új piros kocsit és ha elromlik, akkor mindent megtennénk azért, hogy megjavítsuk, időt, pénzt energiát nem sajnálva. Nem feladni. Küzdeni. Miért érdemes küzdeni, ha nem ezért? Idő kell hozzá nyilván. Lehet, hogy több mint egy kocsi megjavításához. Lehet, hogy egy év is. Vagy tíz. Mit számít, ha életed végéig utána a tiéd marad? Azt gondolom időről időre kell a szerviz, karban kell tartani és ápolni kell ami érték.

A hűség talán itt kezdődik. Könnyű hűségesnek lenni amíg kék az ég, csiripelnek a madarak és süt a nap. Sok kísértés próbálja ellopni, lealacsonyítani ezt az értéket. Érdekes szép paradox módon, minél többet kibír egy kapcsolat, minél jobban próbára van téve a hűség, annál értékesebb, erősebb lesz, annál többet ér a végén. Kapcsolatunk pókháló kötelékét vas sodronyra cserélni.”