Ne tegyünk úgy, mintha ez az országról szólna

„A hozzám hasonló derpegőket nem az zavarja, hogy te szereted az Olimpiát, mint ahogy az sem zavar, hogy impofthe szereti a Starcraft csatákat. De ő pontosan tudja, hogy ez egy hobbi, nem hazudja azt magának és másoknak, hogy ennek jelentősége van, nem floodolja tele a világ összes csatornáját ezzel, nem tesz úgy, mintha valójában az aktuális meccsek eredménye fontosabb lenne mint a világ tényleges hírei, nem állítja azt, hogy az egészet nem elsősorban az anyagi haszonszerzés hajtja, és egyáltalán nem kezd el engem szapulni azért, mert engem a lehető legkevésbé sem izgat fel az ő hobbija. Super simple stuff.

5) Én imádom az országomat számos okból. Konkrétan tényleg semmi más okom nincs itthon élni, miközben bárhol máshol könnyebb lenne, mint hogy itt akarok, mert itt nőttem fel, itt érzem magam otthon és itt érzem azt, hogy a legnagyobb esélye van annak, hogy kicsit hozzá tudjak járulni a környezetemhez. De ettől a kollektivista »amit egy magyar csinál, az mindannyiunké« szövegtől hányok. Mert ostoba és képmutató. Mert csak akkor vesszük elő, amikor villogni kell valamivel. Mert akkor számít, hogy egyazon környezetbe születtünk, amikor büszkélkedhetünk vele, legyen szó akár Gyurta Daniról, akár arról, hogy nekünk van relatíve a világon a legtöbb elüldözött leendő Nobel díjasunk… De ez így nem pálya. Vagy van kollektív tudat és felelősség, vagy nincs. Mert Gyurta Danival pontosan annyi közös pontunk van, mint a cigánygyilkosságok elkövetőivel, mint Gyurcsány Ferenccel, mint SP-vel és még sorolhatnám. Ugyanakkor élünk, ugyanott. Le a kalappal Gyurta előtt lásd 1)-es pont, de kikérem magamnak, hogy nekem az ő sikeréhez közöm lett volna: nem azért, mert gáz lenne, sőt, hát mennyire örülnék már neki, ha én segítettem volna hozzá embereket az általuk kitűzött célok eléréséhez - de egyszerűen nem igaz, mint ahogy nem igaz, hogy a többiek cselekedeteinek felelőssége az én vállamon nyugodna, aminek viszont nagyon örülök. Te azt választottad, hogy neki és nem valaki másnak fogsz szurkolni, remek, érezd jól vele magad, de amennyiben nem mindig minden magyar minden cselekedetének szoktál szurkolni, ne tegyünk úgy, mintha ez az országról/nemzetről és nem a te személyes választásodról szólna.”