„A globális pénzügyi-gazdasági rendszerrel szembeni kritikát én ma sokkal inkább a jobboldal sajátjának érzem. Lehet, hogy tévedek, de ma, amikor a Jobbik naponta kérdőjelez meg alaptéziseket, amikor Orbán Brüsszel válságáról beszél, s amikor az ellenzék folyamatosan az unortodoxia ellen hangolja a kiábrándult polgárokat, én nem vagyok biztos abban, hogy feltétlenül ez lenne a helyes út a Fidesz-ellenes tömegek megnyerésére. Ettől függetlenül persze lehet, hogy mégis: ezt majd az idő és rengeteg egyéb tényező eldönti 2014 tavaszáig.
Ezzel szemben azonban nagyon szerencsétlennek érzem a Szolidaritás céltételezését, akik a »dühös vidéki szavazókat« kívánják megnyerni maguknak. Azzal ugyan nincsen problémám, hogy a kezdeményezés a vidék felé is szeretné bővíteni az egyébként valószínűleg erősebb fővárosi támogatottsággal rendelkező bázisát, de hogy valaki pusztán az indulatokra alapozva akarjon magának szavazókat nyerni, azt nem tartom helyénvalónak. Persze, nem vagyok naiv, s tudom, hogy az elmúlt 22 év politikája másról sem szólt, mint a csalódottak protest szavazatainak begyűjtéséről, de egy olyan garnitúrától, akik pontosan ennek az időszaknak a módszereivel kívánnak szembehelyezkedni, talán másra számítanánk.”