Bakancstörvény II – nagy leégések

„Vonakodás nélkül beismerem, hogy a mi gárdánk – nem a jogerősen felszámolt Magyar Gárdára, hanem a jogerősen létező Új Magyar Gárdára gondolok – bizony nem mindennapi, holmi frusztrált szélsőséges fanatikusok gyülekezete. Unikum, igazi magyar védjegy, olyan, mint a magyar narancs – kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk.(...)

A mi bakancsosaink a hétvégén gondoskodtak a nemzeti kabaréról, arról, hogy az állandóan lógó orrú, sírva vigadó magyarnak legyen oka végre nevetni is. És sikerült. Úgy átverték a bíróságot és a terrorelhárítást, hogy öröm volt nézni, művészi szintre emelve ezzel a korábbi kevésbé látványos átverések sorozatát.(...)

Én ugyan nem látom a régi és az új szerelés közötti különbséget, de valószínűleg ez a mellény már nem jobbról balra, hanem balról jobbra gombolódik, hiszen a magyar bírák éles szeme semmi kifogásolnivalót nem talált benne. Mint ahogy abban sem, ahogyan kistestvéreiket létrehozták, természetesen hasonló jogkövető egyesületekként, mint például a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és társaik, akik aztán igazán nem gárdisták, nekik nem fehér az ingük és fekete a mellényük, ők talpig feketében riogatják Magyarország roma lakosságát.”