Iszonyúan ambivalens számomra ez az egész Goldenblog történet.
„A legnagyobb problémám a verseny menete. Azt gondolom, hogy egyáltalán nem szerencsés a jelenlegi kategória rendszer. Mondom ezt úgy, hogy tavaly a Szakértői kategóriával kellett foglalkoznom, és belefutottunk az összehasonlítási problémába: elég nehéz a krumplit a komolyzenével összehasonlítani... vagyis sokkal konkrétabb, egyértelműbb kategóriák kellenének. Nem beszélve arról, hogy több olyan blog van a mezőnyben, amelyik profi, vagyis pénzért készül (még akkor is, ha közvetve, vagyis a blog egyfajta önreklám), miközben számos valóban amatőr blog is működik. Nagyon szét kellene már ezeket választani.
Aztán itt van a legellentmondásosabb része a dolognak: a közönségszavazás. A blog ugyanis alapvetően nem tömegműfaj. Attól, hogy egy blogot sokan olvasnak, attól, hogy egy blog ismert (vagy rendszeresen kap Index címlapot, ugye), még nem biztos, hogy jó. Csak annyit jelent, hogy népszerű. És ez nem minőségi kategória! Nagyon fontos ezt látni, hiszen ez az a terület, ahol a profi blogok még egy plusz előnyt kapnak: nem elég, hogy van idejük, energiájuk (pénzük) a tartalomgyártásra, ráadásként sokkal egyszerűbben tudnak embereket mozgatni. És ezt értelemszerűen nem szabályozza a HVG, így például a Szakértő kategóriát vezető blog az általa kezelt egyes (nagyon sok követővel rendelkező) Facebook oldalakon is promózza magát. És teljesen igaza is van, én is ezt tenném, hiszen nemcsak jó buli, de hosszabb távon is jelentkező PR előny egy első hely.
Végül a weboldal. Szerintem egy ergonómiai rémálom az egész. Én rendszeresen eltévedek rajta, de ami az igazi gáz, az maga a szavazás. Egyrészt ez a fajta »mindent egy oldalon« megoldást nem tartom túl jónak. Aztán a blogokat nem lehet egyben átlátni egy-egy kategóriában, és ami a legrosszabb, itt csak egy-egy nevet és linket láthatunk (illetve ez utóbbihoz kattintani kell). Nekem innen iszonyúan hiányzik egy átláthatóbb felület, és ami még fontosabb: rövid leírás minden versenyzőről! Ez nagyon kellene. Mert így ez tényleg csak arra jó, hogy a haverokra szavazzunk...”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
