„La Delizia nem bolygónk megmentése céljából jött létre, hanem azért, mert a keksz finom és mert a létrehozói kellően állhatatosak, ha ízekről és minőségről van szó. A mai budapesti gasztronómiai kínálatban jellemző, hogy az a nyerő, aki ki tud tűnni egy eredeti ötlettel és olyat tud kínálni, ami annak ellenére, hogy egyszerű összetevőkből készül, mégis közel áll az ínyencek szívéhez (legyen szó halról, levesről vagy éppen tejivászatról). Nos, a keksz jó iránynak bizonyult, nem ismerek olyat, aki ne szeretné az omlós finomságokat. Említhetném a pilóta keksz, a linzer, a vaníliás karika kultuszát vagy éppen a bojkottot, amit a Győri Keksz bezárásának híre kapcsán hirdettek. Az Oktogontól pár percre, a Jókai utcában található La Delizia persze távol áll a Győri Keksztől, de a siker itt is kézzelfogható, mert miután átverekedtük magunkat a sorban állókon, nehezen találtunk ülőhelyet a kánikulai estén. A kínálatban mintegy harminc különböző édes, sós, laktózmentes, teljes kiőrlésű, zabkorpás vagy éppen nyírfacukros keksz található és aprósüteményeket, macaront, sőt tortaszeleteket is tartogat a pult. A levendulás macaron, a mascarponével készített narancstorta vagy éppen a karamellás keksz a műfaj egészen új értelmezését adta számomra: ezeket a sütiket lassan, szinte morzsánként érdemes falatozni, mert egészen új ízekre bukkanhatunk.(...)
A La Delizia az ínyencség és a fenntarthatóság érdekes dilemmájára világít rá. Sajnos nem lehet minden méregzöld, ami finom. A megfelelő vajat és néhány alapanyagot bizony utaztatni kell, csomagolóanyagot is kell használni és a hűtőknek, sütőknek folyamatosan működniük kell. Bár az utóbbiak a legmodernebb, energiatakarékos technológiával készültek és energiatakarékos változat mellett döntöttek a klíma, valamint az izzók vásárláskor, az épület jellege azonban számos törekvésüknek erős korlátot szab. A kekszek csomagolásához celofánt használnak, de a későbbi terveikhez tartozik a lebomló fólia használata, mely érdekében már tárgyalásokat is folytattak. Sajnos itt is az ár szab korlátokat, mivel a lebomló anyag költségei nem háríthatóak a fogyasztóra.”