Bándy Kata és a férfibűnözés

„A mostani eset egyelőre leginkább a kiskunlazcházira hasonlít, ahol a 14 éves H. Nórát ölte meg éjszaka brutális kegyetlenséggel valaki közterületen. Az ottani polgármester élére állt a cigányellenes közhangulatnak, egészen addig, míg ki nem derült, hogy az elkövető nem roma.

Akkor száznyolcvan fokos fordulatot vett az addig rasszista felütésű ügy, és a közösségi-, bulvár-, és szélsőjobboldali média egy részét elárasztották a kislány felelősségét firtató utalások. Minek sétált egyedül. Miért volt rajta szoknya. Biztos kihívó volt. Biztos ő provokált.

Mindannyian, akiknek leánygyermekünk van, együtt érzünk Bándy Kata családjával. De együtt érzünk azoknak a nőknek a családjával is, akiket nem ismeretlenek öltek meg a nyílt utcán. Hetente átlagosan egy nővel saját partnere végez. Minden médiafelhajtás nélkül. Nincsenek adataink a cigánybűnözésre. Férfierőszakra azonban vannak.

Sajátos, hogy egy országnál veri ki a biztosítékot az utcai támadás, míg az otthon előforduló bűncselekményekkel szemben érzéketlenek maradunk. Az összes emberölés nyolcvan százalékában családtag vagy ismerős az elkövető. A párkapcsolati erőszak nyolcvan-nyolcvanöt százalékáért férfi felel. Hol maradt az össznépi együttérzés a tavaly külterületen meggyilkolt, 23 éves (cigány) prostituált nő esetében? Miért nem a nők elleni férfierőszakról szól a diskurzus?”