A királyság a normalitás, ahogy azt sem kezdem el magyarázni, hogy én miért a lányokat szeretem és nem a fiúkat.
„A kérdés megválaszolását sokáig halogattam, mintha nem tudnék mit írni válaszként. Az igazság az, hogy ez persze csak nekem tűnik így, hiszen a királyság a normalitás. Ám mindig elfelejtem (vagy inkább szeretek nem rá gondolni), hogy ma Magyarországon a közjogi normalitás az közjogi extremitás, így igenis van mit mondani. Amikor olvastam, hogy oroszországi politikai filozófusok nagyon sokáig nem foglalkoztak a szakrális monarchia államelméletének bölcseleti védelmével, azért mert annyira zsigeri és alapvető volt ez mindenkinek a cártól a muzsikig, hogy egyáltalán nem igényelt magyarázatot, azt gondoltam; ez valahol nálam is így van. A királyság a normalitás, ahogy azt sem kezdem el magyarázni, hogy én miért a lányokat szeretem és nem a fiúkat, miért késsel-villával és nem kézzel eszem, úgy azt sem, hogy miért vagyok monarchista és miért nem vagyok köztársaságpárti. Főleg magyarként igaz ez.
Na, ez ma nem így van, a világ a feje tetejére állt. Ma megvetés, de jobb esetben is egy elnéző kacaj az osztályrészünk, míg a törvényhozásban és a köztársasági »alkotmányosság« (esetünkben nyugodtan tehetjük idézőjelbe) egyéb területein, a szürrealitás és a szinkretizmus uralkodik. Ám persze, tudván magáról, hogy történelme vállalhatatlan, az abnormis rendszer a mi nagyjainkra mutogat vissza legitimációként – legyen szó Széchenyiről, Deákról vagy épp Szent Istvánról. Így végül is egyszerű a dolgunk (avagy: egyszerűnek tűnik): megmutatni, hogy ikonjaik mennyire nem az övéik, hanem a mieink.
Ám, hogy miért vagyok monarchista? Az egész valószínűleg a többre vágyásból eredeztethető. Az, amit a ma világa nyújt, valahogy semmilyen szinten nem elégített ki és ez arra késztetett, hogy tovább keressek.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Aki királyokat végez ki, valójában nem pusztán polgári személyek életét veszi el, annál sokkal többet tesz a hazája ellen.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Ebből nincs olyan, hogy progresszív, hacsak nem számít annak az, hogyan húzzák meg a kést finoman és ügyesen a torkunkon.
