A királyság normalitás

Meg is érdemli Magyarország a köztársaságot, ha képes volt 1000 éves hagyományát 2x eldobni holmi baloldali gyütmentek kedvéért.(Károlyi, Rákosi). Mellesleg bárki bármikor megkérdezte hogy kell-e nekünk köztársaság? Az én véleményem az, hogy amióta nincs királyság, erkölcsileg, szellemileg, és a nemzettudat szempontjából is nagyot zuhant az színvonal. 4 vagy 8 évente váltunk értékrendet, nemzetstratégiát, erkölcsöt, politikai nézeteket. (pl ha jobboldali kormány van fontosak a határontúli magyarok, ha baloldali akkor nem.) Az emberek mentálisan betegek, fogy a népesség. A jogállam elvileg mindenkire vonatkozik kivéve a politikusokra kiket senki nem kényszerít a jogszabályok betartására. (leváltások, nyugdíjazások, privatizáció, végkielégítés) Miközben Magyarország függetlenségét hangoztatjuk, szépen lassan elveszítjük a szuverenitásunkat. Szépen lassan létrejön az Európai Egyesült Államok. Ki képviseli az egész mayarság igazi érdekeit állami szinten? Az aktuális párt köztársasági elnöke? bruhaha.

Magyarország nem királyság?Bazmeg igy kell megtudnom!!!

A koztarsasag egy magyar ellenes hecc. Amig ez a "tarsasos-zas" zajlik addig lesz egyre lejjebb. Nezzetek vegig, hogy milyen vezetoink voltak 1919-ota a balfasz Horthyt is ide szamitva.Milyen egy hulye nep vagyunk, hogy azt ami nyilvanvaloan nem mukodik probaljuk ujra meg ujra! Ez a koztarsasagosdi tesz bennunket tonkre. Az Apostoli Kiralysag helyreallitasaval nem oldodik meg minnden, de talan kapunk meg egy utolso eselyt a tortenelemtol.

Tulajdonképpen nincsen nekem semmi bajom a királysággal, mint államformával, hiszen (a hazug interpretációkkal szemben) az államforma ÖNMAGÁBAN nem jelent semmit sem a demokrácia "minőségének" szemszögéből nézve (mindig el-elmosolyodom azokon a hibbant alakokon akik a "köztársaság védelmének jegyében" védik a "maguksetudjákhogymit":), hiszen Szaúd-Arábia, meg Hollandia is királyság, mégis micsoda különbség... Ahogy Észak-Korea és Németország is köztársaság - a különbség ott se kisebb! Két icipici problémám azért mégis van: 1. Milyen uralkodóházból legyen a király ÉS pontosan ki legyen az? A legitimisták által favorizált Habsburgukat ugyanis négyszer(!) fosztottuk meg történelmünk során a magyar tróntól és (különös tekintettel arra, hogy ha valakinek, akkor egy ország uralkodójának aztán igazán a nemzet egységét kellene jelképeznie) igen sokan (jómagam is) ellenérzésekkel viseltetnének egy Habsburg uralkodó iránt. (Eszerint a variáció szerint Ottó legidősebb fia, György lenne az uralkodó.) A "szabad királyválasztással" meg az a gond, hogy túlságosan is sok olyan arisztokrata leszármazott van, aki érdemes lenne a trónra, de egyfelől éppen ez is a gond, hogy akkor most melyik család legyen a "befutó"? A Széchenyi? A Rákóczi? A Bethlen? A Batthyány? Hosszasan lehetne sorolni... Aztán: a felmenők tettei feljogosítanak e bárkit bármire? Nem igazán... 2. A mai alkotmányos monarchiák (valljuk be) szép lassan anakronisztikussá váltak (válnak). Beszél-e ma már bárki is a nyugati demokráciákban "Isten kegyelméből" uralkodó királyról? Sajnos nem. Európának nem kell az Isten, nem kell a hit (lassan ott tartunk, hogy a keresztény hit a legkevésbé...) Akkor meg "mivégre" az egész? Valakik azonban igen jól járnának a monarchiával, mégpedig a bulvársajtó. Azoknak aztán lenne min csámcsogni, hogy pl. "a király unokaöccsét munkatársunk megtalálta New Yorkban, ráadásul azt is sikerült kiderítenie, hogy egy férfival él együtt és éppen most van folyamatban egy kínai kisfiú adoptálása a meleg pár részéről". Enélkül is épp elég mocskot kapunk a bulvármédiától (is). (Ui.: én azért tartom szerencsésnek hazánk új elnevezését, mert egyfelől éppen az államforma lényegtelenségét fejezi ki és - most figyeljen minden liberális: NEM KIREKESZTŐ! A "respublika" és a "monarchia" hívei egyaránt magukénak érezhetik MAGYARORSZÁGOT! Csak így, ilyen gyönyörűséges egyszerűségében...)