„Madonna nem a hangjával, a csúcsos melltartójával, vagy a huszonéves toy boyokkal töri magának az utat, hanem azzal az energiával, amelyet ebben a hónapban – az oroszlán havában – mindannyian a magunkénak érezhetünk majd.
Ez persze nem azt jelenti, hogy mindannyiunknak lesz ereje napi négy órát edzeni, gitár- és lovaglóórákra járni, forgatókönyvet írni, filmet rendezni, cipőkollekciót tervezni, és négy gyereket nevelni egyedülálló anyaként. Csupán azt takarja,, hogy most mindannyian belekóstolhatunk abba, milyen rettenetesen nehéz súllyal nehezedik egy ember vállára, ha vezetőnek, harcosnak, forradalmárnak született. Az oroszlán havában a világunkban minden fény forrása, a nap irányít. A jegy szülöttei – és ebben az időszakban kicsit mindannyian – hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mi magunk is a naphoz hasonló, egyedüli fényforrások vagyunk. Most valahogy sokkal gyakrabban érezzük úgy, hogy akárki helyében lennénk is, mi bezzeg pontosan tudnánk, mi a helyes döntés. Az egónk ilyenkor hatalomra tör, és – mivel július 28- 29-ig, a kabbalista naptár Av hónapjának 9. napjáig különösen nehéz harcot vívunk a démonainkkal – sokszor elveszítjük a küzdelmet ellene. (Elveszíthetjük, de nem kell feltétlenül így történnie....)
Bevallom, oroszlán aszcendenssel megáldott lélekként én az év minden napján hajlamos vagyok elhinni, hogy én vagyok az Univerzum központja, ám a saját fejemre képzelt koronámat minden egyes nap lecsapja a fejemről a sors, és bohócsipkát tesz a helyére. Egészen addig, míg nem tanulom meg, hogy a trón, amelyen terpeszkedem, csak a képzeletemben létezik. És bár korunk hamis értékrendje azt hivatott bebizonyítani, hogy éppen az egónk az, ami segít abban, hogy vetélytársaink fölé emelkedjünk, hosszú távon az Önző Énre hallgatni olyan, mintha a saját lelkünk sírját ásnánk.”