Riefenstahl, politika, olimpia

„Még ma is vékony jégre merészkedik, aki egy egyoldalú és elfogult per sommás ítéletével szemben akarja felemelni a szavát.  Kimondatott, hogy a német Leni Riefenstahl náci volt, ráadásul Hitler kedvenc filmrendezője.(...)

Olykor bizony kettős mércével mérünk. Annak az Avery Brundagenak, aki ’36-ban megtévesztette az amerikai olimpiai bizottságot /USOC/ és hamis képet festett a náci Németországról, sőt kezdeményezte két zsidó sprinter kidobását az olimpiai keretből, később senki sem rótta föl »a vétkét.« S hogy milyen jól tették, azt igazolja a későbbi NOB elnök Brundage, aki ’72-ben fő megmentője volt az olimpiai mozgalomnak egyáltalán, amikor tizenhét halottat követelt a Fekete Szeptember nevű terrorista csoport akciója. Az elnök úr mondását azóta több helyütt kőbe vésték: »The games must go on!« (A játékoknak folytatódniuk kell.)(...)

Végezetül: Amennyiben az eddig elővezetett érvek Riefenstahl asszony védelmében gyenge lábon állnának, ne feledkezzünk meg arról, hogy például Luther is harcos antiszemita volt, ráadásul erősen támogatta a boszorkányégetést. Tolsztoj gyakran fejezte ki mélységes ellenérzéseit a zsidósággal szemben, Dosztojevszkijről nem is szólva. Róluk hogyan vélekedjünk? Az alkotót, a zsenit értékeljük bennük, ne a bűneiket! Ha pedig az előzőkben attól óvtam mindannyiunkat, hogy a fürdővízzel együtt kiöntsük a gyereket, akkor magam is az ördög ügyvédje lettem. Enyhe ítéletet kérek.”