Háború előtt

„Hozzánk közben valami görög csávó érkezett az orosz asszonnyal tárgyalni az IMF-től. Az is szép, hogy visszajöttek az oroszok, de a görög se rossz. Még jó, hogy nem haza ment, bár ezektől minden kitelik. Egy svájci intézet elemzése szerint létezik egy 147 cégből álló klikk, amelynek »aránytalanul nagy a befolyása a világgazdaságra«. Ajjaj, már a svájciak is. A kutatók szerint köztük van a Goldman Sachs, a Barclays, a JP Morgan, az AXA és az ING is.

Közben mozgolódnak a devizahitelesek a környező országokban. Horvátországban nemrég beperelték az adósok a bankokat, Szerbiában már meg is nyerték az első pereket és az eljárásokat kezdeményező szervezetek regionális érdekszövetséget hoznak létre, hogy kicseréljék tapasztalataikat. Úgy tűnik megvan az a közös ellenség, amiért még ők is.

Magyarországon is elindultak már a keresetek, akad megnyert per is. Nincs mese, a végsőkig el kell menni, minden eszköz megengedett. A tét a házunk, a családunk, a jövőnk, a sorsunk, a hazánk. Ilyen egyszerű. Előbb-utóbb ugyanis egyre többen felteszik majd a kérdést, hogy egyáltalán mit keresnek ezek itt? Sétál az ember egy tízezres kisváros főterén és ott figyel hat bank. Közöttük üres kirakatok, mert senkinek nincs pénze sem kibérelni az üzletet, sem vásárolni belőle. Menjenek szépen haza a leányok, boldogítsák otthon anyukát. Magyarországnak untig elég egy (valóban) Nemzeti Bank, az OTP, egy tisztességes szociális bank és a takarékszövetkezetek.”