Cafat Gárda

„1996-ban a bűncselekmények 88,8 százalékát FÉRFIAK követték el. Hát, bizony beszédes adat. Ez idáig zene a feminista fülnek, nem? Csakhogy kihallatszik belőle egy kis disszonancia: összesen hány férfi bűnöző érte el ezt az eredményt? Abban az évben összesen pontosan 108546 férfi bűnözőt fogtak el. Számoljunk 5 millió magyarországi hímneművel, hiszen a nagyságrenden nem változtat ez a nyegle kerekítés sem. A 108546 férfi az 5 millió férfinak a cirka 2,2 százaléka. Mindössze kettő százalék. Ennyi férfi bűnöző jut nekünk egy évre. Tehát amikor azt mondjuk, hogy má’ megin’ a férfiak bűnöztek idén, akkor a férfiak kettő százaléka miatt dehonesztálunk 5 millió magyarországi hímnemű embert. Igen, igen, ez csupán egy év termése, viszont akárki meg tudja adni az 1976-tól 1996-ig regisztrált férfi bűnözők mennyiségét, ebben az esetben is elenyésző százalékot kap (1976-ban még csak 66757 férfi bűnöző volt amúgy…). A pár százezer bűnös több millió ártatlannal áll szemben, mindenkor. Ezek után érdemes elgondolkodni azon, hogy méltó-e az általánosítás.

Vagy akkor már hol, merre tart az izgalmas nőbűnözés?

A Központi Statisztikai Hivatal táblázata alapján 2007-ben az özvegyek és az elváltak köréből jogerősen TÖBB NŐT ÍTÉLTEK EL, mint férfit. Az egyedülállók és a házasok közt több férfit, nem vészesen sokkal, körülbelül 10-15 százalékponttal. A női bűnözéssel foglalkozó munkában szerepel, hogy a női bűnözők is rákaptak a primitív, brutális erőszakos bűncselekményekre, valamint »a női bűnelkövetések gyakorisága már felülmúlta a népességnövekedés ütemét«. Dr. Raskó Gabriella ráadásul közli, hogy a kutatók szerint a női bűntettek közül több marad felfedetlen, a női elkövetőkkel szemben elnézőbb a romantikus igazságszolgáltatás. Szóval számos szerző következtet arra, hogy a férfi és a női bűnözés közötti olló az ismertnél valójában jóval – és nyugaton egyre – szűkebb. Ám még ha tévednek is: FIÚ VAGYOK, NEM BŰNÖZŐ!”