Új célpontot talált magának Von der Leyen: ezt Magyarország is minden további nélkül támogathatja
Eltökéltnek tűnik az Európai Bizottság elnöke.
A képernyők zsarnoksága
2012. július 30. 13:37
A nárcizmus globális patológikus jelenséggé nőtte ki magát, amely szoros kapcsolatban van az ellenőrzéssel, a függéssel, a megtévesztéssel és a manipulációval.
2012. július 30. 13:37
„Roger Scuton idézi Samuel Butler 1872-es Erewhon című regényét A pesszimizmus haszna című 2011-es könyvében, amelynek szereplői elpusztítják gépeiket, mert tudják, hogy fejükre fognak nőni, hiszen mindig jobbak és tökéletesebbek lesznek náluk. Az emberi önhittség lehetőségét korlátlanul kitáró modernitás nem szereti ezt a perspektívát, mert az Isten társaságától megfosztott embert eredendő-alapvető romlottságára figyelmezteti. Jelzésértékű, hogy Scruton könyvének - amely a progresszív hübrisz katalógusaként is olvasható - rögtön első fejezetében veszi számba a »transzhumán« jövő lehetőségébe vetett hitet. A technológiai fejlődés ugyanis azt a széles körben elterjedt nézetet táplálja, hogy a technikai haladás végtelen, leállíthatatlan, és kizárólag pozitív eredményekre vezet. Eközben ráadásul a korlátlan progresszió metafizikai bizonyságát is nyújtja, amely a technológia és az ember együttélésével, majd egymásban élésével érné el tetőpontját.
Tehát egy újabb (Hegelét, Marxét és Fukuyamáét is meghaladó) Végső Állomást jelentene, ahol a Történelem megszűnik majd létezni, és a technológia alig hallható halk zümmögése váltja fel a csaták zaját. Nem véletlen, hogy Norbert Wiener matematikus, aki 1948-ban kiötlötte a »kibernetika« szót, a »második ipari forradalom« révén lehetőnek tartotta a világot kormányzó, és minden munkát elvégezni képes komputerizációt. Négy évet kellett csak várni, hogy Kurt Vonnegut korai, tudományos-fantasztikus korszakának mesterművét, a Gépzongorát (más néven Utópia 14) a technológiai fejlődés által okozott tömeges munkanélküliség és az ez által kiváltott radikális ludditizmus közös csődjének szentelje. Wienert egyébként a számítógépes sakkjátékok inspirálták, amely a regényben is megjelenik, csak ott az ember legyőzi a masinát.
A képzeletbeli, illuzórikus, a technológia által közvetített és virtuális térben működő világ kitüntetett példája, a Facebook szintén úgy szokott szerepelni, mint a könyvkultúra ellensége. Valójában arról van szó, hogy a Second Life legvalósághűbb és a valóság legilluzórikusabb terét megvalósító közösségi hálózat egy folyamat természetes velejárójaként jelent meg a már addig is létező »banalitások tengerében« (Molnár Tamás). A jóléti társadalmak »magány-járványa« már a FB előtt is létezett, de aminek igazán kedvezett, az leginkább a nárcizmus fokozott ki- és megélhetővé tétele volt, méghozzá reális társadalmi hálónk ritkábbá válása és a fokozódó izoláció közepette (Stephen Marche: Is Facebook Making Us Lonely? The Atlantic, 2012. május). A nárcizmus globális patológikus jelenséggé nőtte ki magát, amely szoros kapcsolatban van az ellenőrzéssel, a függéssel, a megtévesztéssel és a manipulációval (Adbusters, 2011. szeptember). A social media a mediatizált fogyasztói tömegtársadalom autentikus jellemzője, egyszersmind látható meta-egója is.
Nem volt túl meglepő, hogy a Time Mark Zuckerberget választotta az év emberének 2010-ben (Lev Grossman: Mark Zuckerberg. Time, 2010. december 10.), megjegyezve, hogy ahhoz a generációhoz tartozik, amely már nemigen emlékszik az internet-előtti világra. Ha a változás nagyságát szeretnénk felmérni, akkor a FB előtti egyéni-személyes net-használatot a Google előtti interneten való kereséshez hasonlíthatnánk. »A Facebook benépesítette a vadont, az antiszociális, társtalan vidéket egy barátságos, rengeteg választási lehetőséggel bíró tájjá varázsolta« - szólt a méltatás. Hiszen itt, folytassuk a gondolatot, megvalósul a globális összekötöttség, valamint az egyetemes transzparencia, amely nem más, mint a planetáris illúziók legvégsőbbike, és az évszázados utópikus elvárások közös magja.
Zuckerberg korunk meghatározó vízionáriusa, aki saját elképzelésére formálta teremtményét, általa pedig azokat, akik önként csatlakoznak hozzá. »A helyzet az, hogy a világot sokkal nyitottabbnak és összekötöttebbnek szeretném tenni. A nyitott ez esetben azt jelenti, hogy több információhoz férünk hozzá, nem igaz? Emellett több átláthatóság megteremtéséről is szó van, dolgok megosztásáról, és arról, hogy hallasd a hangod a világban! Az összeköttetés kapcsán pedig arra gondolok, hogy segítsünk az embereknek kapcsolatban lenni egymással, és odafigyelni a másikra« - idézi Grossman az alapítót. A többes (online és offline, reális és virtuális) identitás lehetősége, az átlátható világ képzete, a virtuális világközösség igenlése, a magán- és a közélet bonyolult rétegeinek szándékos egybemosása, a baráti kapcsolat kizárólagossá tétele arról tanúskodik, hogy a haladás szokásos célkitűzéseinek legpopulárisabb és legbárgyúbb verzióját hallottuk. A kiábrándító felületesség és a szomorú naivitás kettőssége szólalt meg ugyanis.”
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról
Tovább a cikkhez
Itt valami nagyon nem stimmel: míg Magyar Péter azonnali utasítást küldött, az oroszok üzentek Kapitány Istvánnak
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei hétfőn.
Itt valami nagyon nem stimmel: megszólalt a lengyel ügyvéd, komoly segítséget kaphatott Magyar Péter
Nagyon gyanús dolgokat művelhetett a Facebook a választási kampány ideje alatt.
Honnan jött az első, mindent elrontó rossz impulzus? Erre a kereszténységnek van válasza, másoknak nem nagyon
Kultúra
Kuminetz Géza katolikus pap, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora jelentkezett egy kis könyvecskével, amely a keresztény antropológiát mutatja be, vitatkoztatva azt a rivális elképzelésekkel.
Kiderült, ki lesz Magyar Péter igazságügyi minisztere
Miután a sógora visszalépett, egy jogászprofesszort kért fel. Az is kiderült, hogy mi lesz a feladata Görögnek a Magyar-kormányban.
Tudunk-e és akarunk-e még polgárok lenni?
A kérdés, hogy az Országgyűlés hajlandó lesz-e tudomást venni arról, hogy van nemzeti minimum ebben az országban, s megteremti-e az ezt leképező politikai minimumot. Győri Enikő írása.
Elszabadult a Népszava publicistája: „Akinek nyolcvanezer kárpátaljai magyar fontosabb, mint 36 millió ukrán állampolgár, az nacionalista, esetleg soviniszta”
„Akinek 36 millió ukrán állampolgár fontosabb, mint nyolcvanezer magyar, az humanista.”
Nem várt helyről kapott kritikát Magyar Péter: „Egy bizonyos szint felett a vezető már nem vitatkozik lefelé”
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a legnagyobb baj, hogy senki nem szólt rá a miniszterelnökre a stílusa miatt.
Összesen 7 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
abcd
2012. július 30. 16:58
Na, most nem vagyok úgy öltözve, hogy a teljes cikket végig olvassam.
Az tény, hogy a nárcizmus korunk globális, patológiás betegsége, de ehhez Zuckerberg legfeljebb egy tükröt adott.
A nárcizmus tükör nélkül is működik, sőtt, ami működteti az a fogyasztói társadalom.
A " Valósítsd meg önmagad, Ez neked jár, Ezt te megérdemled, cseréld ki, dobd el a régit .... stb." szlogenek már a génjeinkben vannak a cumis üveg márkával szívjuk magunkba.
A végtermék egy kiégett legfeljebb vituális kapcsolatok képes és alkalmas társadalom.
Válasz erre
1
0
Királyvizet Károlyira
2012. július 30. 15:22
Marci, én már régen ezt mondom.
nem felejtsd el a az antiszociális személyiségzavart sem.
Válasz erre
0
0
holden
2012. július 30. 14:00
Meggyőzőbb lett volna, ha ez az írás mondjuk a Kommentárban jelenik meg, és nem az IINTERNETEN. :(
Válasz erre
0
0