A denial állapota, a szembenézés képességének teljes hiánya utcaszinten még magyarázható vagy menthető, kormányzati szinten semmiképpen.
„Wiesel tényleg rossz helyen járt: Magyarországon. Abban az országban, amely semmit nem tanult, semmit nem dolgozott fel, ellenben nagyon sokat felejtett, és amelyik szélsőpolgári dühvel és daccal reagál, ha minderre emlékeztetik. Nehogy már a külföld szóljon be. Nem szép nyilván az antiszemitizmus, de a zsidó se kapassa el magát.
Elie Wiesel azért adta vissza a nagykeresztjét, mert úgy látta: ez az utcaszéli mentalitás azóta kormányzati rangra emelkedett az EU közepén. (...)
Téved, aki kizárólag a Fidesz szavazatszerző hadműveleteinek tudja be a széljobbos kulturális témák, szimbólumok iránti permanens érdeklődését, nyitottságát. Egy magára valamit is adó Jobbik-szavazót egyáltalán nem hat meg a Fidesz ilyen irányú igyekezete. A probléma ennél lényegesen mélyebb: a volt fiatal és volt demokraták önmagukat, önnön politikai legitimitásukat szeretnék elhelyezni abban a szelektív és felületes kulturális katyvaszban, amit ők történelemnek neveznek. Kontinuitás. Magyarság-megmaradás. Simplicity.
Az a párt, amelynek európai értelemben vett Pokorni Zoltánjának köszönhetjük a holokauszt-emléknapot, régóta küzd a Horthy-rendszerrel. Mondjuk ha a cáfolhatatlan történelmi tények érnének valamit, rövidre is lehetne zárni a történetet azzal, hogy Horthy egy kis képességű, de maximum erősen középszerű félfasiszta seggfej volt, gyáva náci kollaboráns, akinek az öröksége leginkább a Don-kanyarba rendelt kétszázezer magyar állampolgár hullájával plusz a bevagonírozott és halálba küldött félmillió magyar állampolgár hullájával számszerűsíthető.
Magyarország azonban a többi második világháborús tettesállamtól eltérően alapvetően még mindig a nagyhatalmak, ill. a náci megszállás áldozatának tekinti magát, ami épp attól rémisztő önbecsapás, hogy van benne féligazság. (...) A denial állapota, a szembenézés képességének teljes hiánya utcaszinten még magyarázható vagy menthető, kormányzati szinten semmiképpen. Nincs náci veszély, persze. De a hatalom és a társadalom egy része a tagadástól a sértett önmentegetésen át a dacos "szabadságharcig" minden jelét felmutatja egy lehetséges azelőtti állapotnak.”
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Legendás napként beszéltek a civilek lemészárlásáról.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
Izzad, mint… De válasz az nincs. És mielőtt a tiszás trollok bepörögnek: Nem. Nem AI.
Donald éles volt és ütöttek a kiszólásai.
A brüsszeli gazdaságpolitika adóemelést, a beszedett pénzek Ukrajnába küldését jelenti. Ezt javasolja Bajnai Gordon.
A nemzetközi jogi részét hagyjuk, már 1999-ben, de még inkább 2003-ban átlépték a Rubicont, de van itt geopolitikai robbanótöltet is.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
