„A faceliften átesett Csillag születik az üde és újszerű kezdet után sajnos visszakapta a televíziózás Robin Hoodjának egyébként nem hálátlan szerepét, és a tehetségkutatás helyett afféle vélt társadalmi igazságszolgáltatást végzett a telefonon szavazók aktív közreműködésével. Ezt még a függetlenségét hangsúlyozó, kétségtelenül üde színfoltot jelentő Puzsér Róbert sem tudta megakadályozni, aki a giccses produkciókra még tudott nemet mondani, ám az automatizált sztárépítő gépezet szívóerejével már nem dacolhatott. Talán még élvezte is.
A talent show-k nézettségi ívére az jellemző, hogy a feszesre szerkesztett válogatásadások után az élő műsorok jóval alacsonyabbról kezdenek, és a tét növekedésével az utolsó epizódok érik el, esetenként szárnyalják túl a castingok szintjét. A Csillag születik negyedik szériájánál azonban az élő műsorok folyamatos javulása elmaradt, az adások azért így is jóval a csatornaátlag felett teljesítettek: a széria átlagos közönségaránya a célcsoportban 37,1 százalék volt. A nem növekvő érdeklődés alighanem arra vezethető vissza, hogy a »kiscsillagok« között nem sok akadt, akinek művészete nélkül értelmetlennek tűnik eddigi életünk, de legalábbis felfedezésük fontossága nem vetekedett mondjuk Amerikáéval.