Mindhárom hozzászólástípus egy-egy régi, jellemző narratívára épül, s mint ilyen, remekül kifejezi a magyar társadalom közhangulatát, és ezáltal áttételesen tükrözi az ország közállapotát is.
„Aztán megjelentek a cáfolatok is, először hozzászólások, majd félhivatalos közlemények formájában. Először is, a képen nem mentőautót látunk, mint elsőre hajlamosak vagyunk azt látni, hanem betegszállító autót. Másrészt nincs lebilincselve, hanem a kerékbilincs csupán oda van helyezve. Summa summarum: A kép kamunak bizonyult, mint oly sok minden a neten.
Amik ennél sokkal érdekesebbek, azok a kommentek, melyek zömében három csoportba oszthatók:
1. A felháborodás kommentjei: Na, ez Magyarország, nálunk ilyen szemétségek megtörténhetnek, sőt: megszokottak, mindennaposak.
2. A rendpártiság kommentjei: tök mindegy, hogy miféle autó ez, ha szabálytalanul parkol, megérdemli, hogy megbilincseljék a kerekét. Ez a »Rendnek kell lenni« narratívája.
3. A leleplezés kommentjei: A kép kamu, ráadásul könnyen felismerhető. Megint becsaptak bennünket, ti meg bevettétek.
Mindhárom hozzászólástípus egy-egy régi, jellemző narratívára épül, s mint ilyen, remekül kifejezi a magyar társadalom közhangulatát, és ezáltal áttételesen tükrözi az ország közállapotát is. Ezért az ilyen hackeket nyugodtan értelmezhetjük egyfajta amatőr szociálpszichológiai kísérletként is, melynek reakciói nem kis tanulsággal szolgál(hat)nak.
Nézzük tehát a hozzászólások első fajtáját, amit az elemi felháborodás jellemez, s melynek témája, hogy micsoda szemétség kerékbilinccsel mozgásképtelenné tenni egy olyan gépjárművet, ami életeket – a kommentelők jó része szerint akár a mi hozzátartozónk életét – ment meg nap mint nap. Ezekhez a hozzászólásokhoz szinte mindenkor hozzátársul – pontosabban alapját képezi – az egyik legrégibb narratívánk, a »Na, ez Magyarország« narratíva. Ilyen jellemző hozzászólás például a Subba blogon Gekkoé, aki azt írja, hogy »1. sajnos simán el tudom hinni - függetlenül attól, hogy kamu-e a konkrét kép. 2. Romániában ilyen nem történhetne meg...«
Ez a narratíva többféle szófordulatban is megjelenik hétköznapi beszédünkben, ilyen például a »jó magyar szokás szerint...«, ami ugyebár arra utal, hogy nálunk a dolgok eredendően rosszul működnek, és Murphy első számú törvényének megfelelően, amit el lehet baszni, azt mi, magyarok elbasszuk. Sőt: nem mást állít ez a szófordulat, minthogy Murphy első törvénye kvázi hungarikum. Ma már kevesen emlékeznek, hogy a szocializmus idején egy árucikk (főleg ruházati és műszaki cikkek) elé biggyesztett »magyar« jelző egyfajta fosztóképzőként működött: a minőség hiányának a kifejezőjeként, mondhatni a gagyi szinonimájaként. Ezt a jelenlegi újnacionalista hullám visszafordította: a magyar áru a társadalom egy jelentős része számára a minőségi áru megfelelője. Ez a visszafordítás azonban más területen nem történt meg.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
A józannak mondhatók mellett meglepő reakciók is érkeztek Tisza Párt vezetőjének „büdös” követőkről és „alkalmatlan”, „agyhalott” EP-képviselőkről szóló hangfelvételeire.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
