Megint jönnek, megújulnak

„Megértem őket, azt mégsem mondhatják: szociáldemokrata polgártársak, ha a Gyurcsány nevű homokzsákot nem dobjuk ki a léghajóból, nagyobbat zuhanunk, mint 2010-ben! Inkább kidobják. Miniszterelnökük volt, ez igaz. Számít? Mesterházynak és mind a többieknek, akik most már szabadulnának tőle, főnöke, irányítója, sokaknak idolja volt. Mindenki behódolt neki, kommunikációs zseninek tartották, ő volt a szocialista etalon. Nem fordult ellene senki sem a baloldalon, amikor békés tüntetők közé lövetett, nem számított, hogy az őszödi beszédben a hazugság bevallásával valójában a közösen elkövetett bűn felemlegetésével kötötte magához az ülésen részt vevőket. (Régi bolsevik trükk – talán még nőtt is a szemükben tőle.) Most viszont megválnának tőle.

Mondják, az MSZP nem képes a múlttal szembenézni. De hát a jelennel se. Ahogy nem vállalta az utódpártiságot – de az MSZMP-vagyon azért jól jött –, ugyanúgy sutba dobta azokat a baloldali eszméket is, amelyeket minden parlamenti választás előtt meghirdetett. Hatalomra jutva pedig behódolt a klasszikus piachívő, bankszektor-mitizáló neoliberális gazdaságpolitikának, lelkifurdalás nélkül előidézve támogatói rétegének elszegényedését. Ahogyan a 168 Óra minden számában kayaibrahimozott, úgy kellene leírni a jobboldali újságokban naponta: a szocialisták által felvett megahitelt az Orbán-kormány fizeti vissza!”